Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Zlinszkyné Sternegg Mária: Adatok a szentgotthárdi volt ciszterci apátság építéstörténetéhez

legtöbbet ebben a vonatkozásban Batthyányné Poppel Éva tett. A birtokosok igazát támasztja alá az 1630. 3. te, mely Szentgotthárdot a dunántúli végvárak között sorolja fel.

10 Palánkként említik futólag 1664-ben a Mogersdorf-Szentgotthárdi csatáról szóló császári és török jelentések is. Szerepe a csatában nem volt, a visszavonuló törökök nem használták ki a visszavonulás biztosítására, minthogy Montecuccoli amúgy sem tett semmit annak megzavarására.

11 A csatáról készült egykorú metszet feltünteti az apátságot is (4. kép). A Rába partján, a Lapines torkolatával szemben palánkkal körülvett kelet-nyugati gerincű néhány épületet látunk, melyek között jellegzetes a keleti oldalon álló torony és a kapubejáró a híddal. (Vesd össze az 1. képpel.) 1675-ben kapta a szentgotthárdi apátságot a Szécsi örökösök zálogjogainak megváltása után adományul Széchenyi Görgy kalocsai érsek. Ő létesítette Szentgotthárdon a 2. templomot, s a kolostort is tataroztatta összesen 12.000,— forint költséggel.

12 Ezt az 1676 — 77-ben épült templomot Szent Gotthárd tiszteletére szentelték. Főoltárán kívül két mellékoltára volt, egyik a megfeszített Üdvözítő, a másik a Fájdalmas Anya tiszteletére szentelve. Az építés évszámát a templom régi homlokköve tanúsítja,

13 amely ma a plébániatemplom ún. gyóntatófolyosójának sekrestyefelőli végén a falban látható. A kő 52X68 cm méretű szürkemárvány lap lekerekített élekkel, Széchenyi György kalocsai érsek korabarokk kartusba foglalt, domborúan faragott címere ékíti : csőrében koszorút tartó galamb kitárt szárnyakkal. A kartus fölött püspöksüveg, pásztorbot és érseki kereszt. Felette szalagon latinbetűs felirat: GEORGIUS SZÉCHENY ARCHIEPPUS COLO/ce/NSIS. Alatta kartusban 1677 évszám látható (5. kép). Az 1677-ben felszentelt 2. templom 1740-ig mint 10 II. Mátyás 1618. IV. decretuma Szentgotthárdot a dunántúli végvárak felsorolása során sem ezek között, sem külön birtoktestként nem említi, hanem nyilván a Batthyányiak összes fekvőjószágai közé sorolva Körmend vára ellátására rendeli; II. Ferdinánd 1622. tv. 36. cikkelyében szintén nem veszi fel a várak közé, de önálló birtokként Sümeg és Egerszeg várak ellátására rendeli; 1630. tv. 3. cikkely 14. §. már Szentgotthárdhoz (mint önálló végvárhoz) rendeli ellátásul a szentgotthárdi birtokokat, — saját tartozékait —, az eddig Egerszeghez rendelt rész kivételével, (tehát azok felét) és Dobravár birtokainak felét is. 11 Rónai Horváth Jenő, Az 1664. évi Mura Rába melléki hadjárat és a Szentgotthárd melletti csata. Hadtörténelmi Közlemények, 1891. IV. köt. 297., és 596. o. Thury József, Rasid effendi jelentése a szentgotthárdi csatáról, Hadtört. Közi. 1890. 4. köt. 519. o. 12 Bártfai Szabó László, A sárvárfelsővidéki gróf Széchenyi család, I. kötet, 158. 1. Budapest, 1911. Széchenyi család levéltára: I. 3, I. 23. Lista fundationum et piorum Legatorum. : N. 18. Ad St. Gothardum pro Templo Castello et Monasterio. u. o. VII. I. 63. Extractiose Summarius Fundationum Legatorum et Erogationum Coll. Heressia Tom. 5. p. 464. Templum Sti Gotthardi extruxit et Castellum ac Moles reparavit 12.000. — 13 Heimb T. i. m. 38. o. „... D. Georgium Szechenyium... anno insequenti MDLXXVI*

0 (sic!) novam... erexisse ecclesiam, id quod hodieque extans supra exteriores eiusdem ecclesiae valvas infixus muro lapis testari dicitur. Huic vero ecclesiae (ab hodierna regulari basilica recens erecta paucis passibus disiunctae) cum iam olim tractu continuo cubilia nonnulla innexa fuerint, quorum adhuedum duo supersunt; vero admodum simile est eadem a supralaudato D. G. Szechenyio (in formám monasterioli aut castelli dubium) pariter fuisse exstructa." (Széchenyi György... úr a következő 1676. (helyesen) évben új templomot épített fel, amint ezt állítólag ugyanezen templom bejárati kapuja felett a falba erősített kő ma is tanúsítja. Minthogy pedig ehhez a templomhoz (amely a mai újonnan emelt rendi bazilikától pár lépés távolságra van) hajdan folyamatos szárnyban több lakóhelyiség csatlakozott, melyek közül kettő máig fennmaradt, valószínű, hogy ezeket is a fentebb dicsért Széchenyi György úr létesítette (hogy kastély vagy kolostor alakjában, kétséges). 12.000.. Georgii Széchenyi ex 19* 291