Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Szövényi István: A szüret jelentősége a régi Kőszeg gazdasági életében

yagy töb Szőlő fei és publice (nyilvánosan) megh csapattassanak, és kinek kinek 24 csapás Infligáltassik " . 41 Más alkalommal egy Tamás nevű csavargó legényt értek tetten a szőlőpásztorok. A büntetés módja hasonló volt, ahogy olvashatjuk, „publice az szőlő nyakára foghfüggez­íetnyi, és megh veszszőztetvin az városrul relegáltatik (kiutasítják)". 42 A bűnlajstromban a jezsuita diákok is elég gyakran szerepeltek. Ezért a tanács átírt a rektorhoz, hogy ne engedjék az ifjúságot a szőlőhegybe és tiltsák meg nekik a fegyverhor­dást, mert ha a szőlőpásztorok lopáson vagy más kártevésen érik őket, maguknak tulaj­donítsák, ami rajtuk esik. 43 A szüret előtti teendők sorába tartozott a szőlőhegybe vivő utak rendbehozása. Az őszi esőzés és a tavaszi olvadás ugyanis az utakat annyira megrongálta, hogy a vízmosás okozta gödrök miatt a szállítás lehetetlenné vált. A tanács a hegymesterek kötelességévé tette, hogy időben „ágok vágattassanak, és hordattassanak az utak igazítására" .^ Mivel azonban a munka elég rendszertelenül folyt, a tanács 1723-ban utasította a hegymestereket, hogy „az utt csinálást sok felé ne kezdgyik, hanem primo revideállak (elő­ször vizsgálják meg) az utakat az szerint mint szüksiges légyen, az utt csinálókat vagyis munkásokat, magok mind addigh jelen legyenek az munkások mellett mégh el nem vighe­zik: ,i5 A XVIII. század harmincas éveiben az osztrák gyarmatosító politika következtében általánossá vált a pénztelenség. A szőlőtulajdonosoknak nagy megterhelést jelentett, hogy az utak rendbehozására napszámosokat fogadjanak. Viszont a tanács sem nézhette tét­lenül, hogy egy-két hanyagabb gazda éretlen gyerekeket küldjön ki a munka elvégzésére. Ezért ismét határozatot hozott, hogy a záporok miatt tönkrement utakat „napmívesekkel" fogja kijavíttatni. A határozatot azonban mégsem tudta végrehajtani, mert „Az N. Kösségh.. . Formunderei által azt izente : Hogy nap mívesekkel az utak csináltatása költ­séges volna, ajánlotta azért magát, hogy fertály számra parancsoltassanak bé és ki ki jóra való dolog tévő Embert küldgyön, az ki el mulatna, azon az nap mivet köll vennyi, és azon munkára forditanyi; Legyen pedigh comissarius, az ki ezekre vigyázón... " 46 A feltöltött utakon késő estig dübörögtek a terméssel megrakott szekerek, mert a szedést követő munka már nem a szőlőhegyben, hanem a házaknál folyt. Más bortermő vidékek színfoltjai, a szőlőkből kivillanó pincék a kőszegi hegyet nem tarkították. A ter­més biztonsága és a bor gondos kezelése egyaránt megkövetelte, hogy a termést a házakhoz épített pincékben helyezzék el. A préselés éjjel-nappal szakadatlanul folyt. A gyakori tűzesetek miatt a tanács figyel­meztette a polgárokat, hogy „az Tűzre, és gyertyára jo gondot viselyének, hogy valami kár ne törtinnék az Tűz miát. . . " 47 A tanács szabta meg a hegypásztorok és a szüret idejére fogadott napszámosok járandóságát is. A hegypásztorok általában minden vödör szőlő után 4 krajcárt kaptak, ebből 1 kr. a hegymestereket illette. A szüreti munka fontosságát bizonyítja, hogy a szüre­telők napszámbérét az árszínvonalhoz viszonyítva elég kedvezően állapította meg a tanács. A XVIII. sz. első felében a gazdasági viszonyok romlása miatt a napszámbér is csökkent, ezért a tanács úgy rendelkezett, hogy "... a mastanyi olcsosságra nézve, és a pénznek szűk voltára, senki szüreti nap Mívesnek többet ne meriszellyen fizetnyi hanem egy szedőnek cum 41 Vjkv. 1722. 323. 1. 42 Vjkv. 1726. 682. 1. 43 Vjkv. 1680. 452. 1. 44 Vjkv. 1760. 365. 1. 45 Vjkv. 1723. 487. 1. 46 Vjkv. 1744. 551. 1. 47 Vjkv. 1717. 580. 1. 18 Savaria 273

Next

/
Thumbnails
Contents