Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)
Katona Imre: Habán emlékek Vas megyében
Ismeretes, hogy a XVII. században, de később is, a bíráskodási jogot a földesúr tartotta fenn magának és úriszéke útján gyakorolta. Az anabaptisták vagy új keresztények szerződésileg kikötik, hogy a testvérek feletti bíráskodás joga nem a földesurat, hanem a közösség vezetőjét és elöljáróit illeti. Valószínűleg a tapasztalat vezette erre ? az anabaptistákat, hiszen azzal, hogy kivonják magukat a földesúri bíráskodás alól, eleve kizárják az úriszékeken gyakran megnyilvánuló földesúri önkényt, másszóval elejét veszik a földesurak esetleges zaklatásainak, üldözéseinek. Az állandó üldözések és zaklatások nem csökkentik kollektíváik szervezettségét, ellenkezőleg, egész belső organizmusunk a közösség önálló életképességét, a teljes rendet biztosítja. A bírói hatalmat ugyancsak a közösség gyakorolja, mint a javak szétosztását, a családok megfelelő, szükségletek szerinti részesedését. A Nyugat-Magyarországon letelepedett anabaptisták sem együtt, hanem különböző helyeken dolgoznak ugyanúgy, mint a Bethlen Gábor alvinci birtokain letelepedett anabaptista vagy új keresztény csoportokt Egyik csoport Németújváron a másik Szalonokon, a harmadik pedig Rohonczon lakot. és itt álltak az uradalom szolgálatában. Az 1622-ben letelepedett csoportbeliek valószínű tésit megh adattyuk néki. Elsőben Kéz Pénz Száz Tallért. Napiaban jo Bort három Iczét, teszen Pint 547, Buzat Huszonkét Keöbleöt, Rosot Tizen Nyolcz Köbleöt, Tehénhúst egy Hétre tiz funtot, ha az Halt megh nem adhatnánk, tehát Pénzt érette az mint az Mészáros = Székben adgyák. Gráczi Soó két fodor Haidina két Keöbeöl, Lencze egy keöbeöl, Árpa két Kebeöl, Köleskása három kebeöl kiolvasztott faggyút Huszonöt funt. Bor seöprü egy Startinyák. Artány egy, Egy Tehént az mi Szénánkon nyáron, es Telén. Egy Lora Tiz köböl Zabot, három Szekér Zénát, két Szekér Zalmát, Materiát egy nyári es Posztot, egy Teli ruhára, az mint minékünk teczik. 1. Tisztességes Szállást magának és az eö Népének, Télen, es nyáron tűzre való fát Szállására hozatni és az mi Szállásán vagy háznál kívántatik megh czinaltatni, azzalis mi tartozunk. NB, úgymint mostan uyonnan, az után maga tatarozza osztán, és Pusztulni ne hagya. 2. Aztis megh engettük neki, az megh nevezett Praitensteinernek, hogy mikor minékünk az eö Szolgalattya nem kívántatna, és minékünk nem Volna szükséges, hogy másokhozis mehessen Emberekhez, hogy kereshessen, és szolgálhasson magának valamit, illendő képes(sége) szerént, de uyg mindenkoron hogy ha mi tőlünk el kéredzik, és miis arra osztán néki Szabadságot adunk, ugy el fog mehetni. 3. Azis hogy ha eö neki minálunk eyel, es Nappal kellene lenny, es mi tőlünk el nem merne menni es el nem akarnánk boczátani, hogy szállására nem mehetne s othon nem ehetne, tehát mi rendelünk neki ételt es Italt ( :és Lovának Szénát és Abrakot rendelünk :) az mikor olly helyeinken lennénk, es nem ott, az hol lakása van hát ugy, és bár otis ha olly dologh, es nyavalya volna akár kin, ke miat ke nem mehetne. 4. Azértis kit az vr Isten ne adgyon azgonosz szerenczét, hogy valamikor tüz miát, avags Égetés miát valami történnek, vagy kár lennj tehát az msgh nevezet Preitensteinert megh fogiuk tartanj az mi oltalmunk alat ezt megh czelekeszük de őis oltalmazza magát, hogy eö miatta, éy gondviseletlensége miat várasunkis ne vallyon kart, egyéb eránt megh tartyuk oltalmunkban. 5. Ha az megh newezet Praitensteiner szükség voltaképpen Dunántúl hazaiban az Attyafiahoz akarván mennj modgyaval, és az mi engedelmünkbül, tehát az miszekereiknen es Lovainkon, es emberünk, ki keserteni fogia ütet, el vitettyük. Azis ha az megh nevezet Praitenstinert mi előttünk be vádolnák hazugsággal avagy iretsigbül, mi eo rea semmi Panaszt eo nála nélkül elő nem veszünk, hanem az eö Szavatis elöb megh ertyük Zemellve zerent, es ha ütet ollyan vétekben találnánk, es tapasztalnánk, mi ütet megh nem büntettyük, avagy az mi büntetésünkben nem vészük, hanem az eö elöttejároinak adgyuk kezekben, büntessék megh eök, az eö Törvények szerént. Ha az megh nevezet Praitensteiner Esztendeit ki tölti, és nem akarna minket továb Szolgálni, és az mostani fizetése neki nem teczenék, illyen állapotban kedve nem volna az szolgalatban, tehát mind a két félrül tartozik edgyik az másiknak megh jelenteni, négy héttel elöb, hogy se az Esztendeö ki telik, tehát miis őtet mindenével helyére vitettyük, á hova kivanya, magunk zekereinkkel Lovainkkal Emberünkkel, es keserővel. __ És ha az Ur Istennek akarattya zerént történnék nálunk halála Praitensteinernek, tehát az eö Árváit, Feleségét Gyermekit, és az az miek lenne, az mi szekerünkkel Lovainkkal, és emberünktül el küldeni a hova kiványa s helére vitetnénk. OL. Batthyány lt. Katonai és személyzeti iratok. 327- 353. sz. csomóban 353. sz. könyv 44/45. old. A szerződés kelte: 1650. 251
