Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Bárdosi János: Újabb adatok Vas megye számrovásainak ismeretéhez

húzzák — miáltal az T alakú lesz —, hogy véletlenül se tévesszék össze, az egész egységet jelölő jeggyel. így találtuk ezt pl. Vasváron özv. Németh AntalnénéX is,

9 aki a szőlőprés melletti ajtóra krétával húzott kis függőleges vonalkákkal jelölte — még 1965-ben is —, hogy hány vödör mustot vittek le a pincébe. „Mikor fél vödörrel vittek, akkor nem húztok végig a vonalat, hanem csak félig és erre föllül még vízszintes vonást is tettünk, hogy jobban elüssön a teli vödröt mutató nagyobb vonalaktól."

10 Ebből arra következtethetünk, hogy nemcsak szőlőszüret alkalmával, hanem — szükség szerint — más esetben is így jelölhették a fél egységet. (2. kép). 2. kép. Fél egységek jelölésmódjai Vasváron és a Hegyháton. 3.) A már bemutatott kanász- és adórovásfáktól eltérően ezen az egyes számegységeket jelölő rovásjegyek nincsenek valamilyen jellel — ponttal, kettősponttal, kis mélyített háromszöggel — elkülönítve egymástól, ami azt jelenti, hogy nem portákra, hanem feltehetően egy személyre vonatkoznak e jelek. 4.) Ennél a hasított rovásszár — ellentétben a baltavári fűrészelt, kettős fejű rovásfával

11 — csak egyik oldalon csatlakozik csapolásos megoldással a rovásfejhez, mivel ez egyfejű rovásfa, de ugyanakkor nem egy, hanem egyszerre két faszeg is biztosítja a pontos illeszkedést, ami a csalást, az esetleges visszaélést teljesen kizárja. A rovásfejbe beékelt két faszeg a belső oldalon eredetileg kiállt és a rovásszárhoz való csatlakoztatása alkalmával, a száron levő két lyukba illeszkedett. A faszegek kiálló része már letörött. 5.) A fentieken kívül — a bozsoki forintos rovásfához hasonlóan

12 — még szembetűnő az is, hogy a rovásjelek bevágására alkalmas rész vékonyabb, mint a rovásfej töve. Ebből arra gondolhatunk, hogy több ízben is jelöltek ugyanerre a rovásfára, csak a korábbi jeleket előbb levágták, hogy újabb jegyeket jelölhessenek rá. Erre a mostani rovásjegyekkel ellentétes oldalon visszamaradó jelmaradványokból is következtethetünk, az elvékonyodáson kívül. 6.) Amíg a korábban bemutatott rovásfákon kivétel nélkül késsel vágták be a jeleket — ugyanis azokon határozott, szabályos mélyítések, bevágások látszanak — addig ezen feltehetően kis fűrészszerű vágó alkalmatossággal, rovásfűrésszel jelölhettek, mivel e jegyek kissé recések, szálkásak. Ez a jegyrögzítési mód tehát merőben különbözik az előbbiek vágástechnikájától. SEBESTYÉN GYULA ezzel kapcsolatban a következőket írja: „A hol nagyobb tömegben rónak, a munkát úgy teszik szaporává, hogy a számokat nem késsel, hanem kis fűrészszel jelzik. ... Mivel ez a gyorsan dolgozó eszköz a puha fa rostját tépi s a számok szögle9 József Attila u. 7. 10 özv. Németh Antalné. 54 éves, Vasvár. 1965. 11 V. ö. Bárdost J.: I. m. 241. 4. kép. 12 V.o. I. m. 241. 5. kép. 219