Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Bárdosi János: Újabb adatok Vas megye számrovásainak ismeretéhez

SA VARIA 3. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1965 UJABB ADATOK VAS MEGYE SZÁMROVÁSAINAK ISMERETÉHEZ BÁRDOSI JÁNOS A szombathelyi Savaria Múzeum rovásfáit a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 1964. évi számában ismertettük.

1 E közleménnyel az volt a célunk, hogy múzeumunk teljes ide vonatkozó anyagát bemutassuk, s ezekből Vas megye régi számrovásmódjaira vonatkozóan némi következtetést vonjunk le, ugyanakkor kimutassuk a számrovásjelek továbbélési formáit mai életünkben, jelenlegi egyszerű számolásmódjainkban. 1965 januárjában azonban a múzeum épületében levő színházterem, ill. városi kultúrház előadótermének átépítésekor, a lapidárium mögött levő lomtár kiürítése alkalmával, egy újabb hasított, páros számrovásfát találtunk, helyesebben annak csak egyik felét, a rovásfejet. Poros, sáros állapotában még nem láthattuk, hogy rovásjelek vannak-e rajta, csak a formájából következtettünk erre. Óvatos mosás, tisztítás után, valóban láthatóvá váltak a rovásjelek, sőt ezeken kívül még egy ráragasztott kék szegélyű cimke is : Rovásfa Szarvaskend felirattal. A címkén ezenkívül még más színű — fekete — tintával írott C.872 utólagos jelzet is található. (Ez utóbbi múzeumunknál a raktári elhelyezés jelzete volt századunk első negyedében.) A fentieken kívül még kék színes ceruzával a fejrész egyik oldalára 18-as, SL másikra pedig 1829-es szám van írva. A fenti számokból — melyek nyilvántartási számok — sajnos semmiféle közelebbi adathoz nem juthatunk, mivel e számokon a korábbi növedéki naplókban, leltárkönyvekben egészen más jellegű tárgy szerepel. Az 1900-tól vezetett néprajzi növedéki naplókalapos átbúvárkodása után azonban az 1838-as tételszámon megtaláltuk a kérdéses rovásfát. Ebből csak azt tudhattuk meg, hogy KÁRPÁTI KELEMEN gyűjtötte 1907-ben Szarvaskenden, de semmi egyebet a rendeltetésére vonatkozóan. Feltehetően a téves számozás, elírás miatt nem került eddig felszínre és a korábbi kutatók leltári nyilvántartásába.

2 A rovásfa keményfából faragott, nagyjából téglalapalapú hasáb. H. : 37,3 cm, Sz. : 2,3 cm, V. : 2 cm. Mint már említettük a rovásszár hiányzik. A rovásfejen kb. 0,4 — 0,5 cm átmérőjű kis fúrt lyuk látható, mely valószínűleg felakasztási célt szolgált. (1. kép.) Leltári száma: 65.2.1 A rovásfejen az alábbi számegységek adatait mutatják a bevágott rovásjelek : 6 10 3 10 10 81/2 10 7 10 5 Ezekután felvetődhet a kérdés, hogy ilyen kevés adat birtokában érdemes-e ismertetni, ill. közelebbről bemutatni e rovásfát, helyesebben — a rovásszár hiányában — e rovásfejet. 1 Bárdosi János : A Savaria Múzeum rovásfái. Savaria. 2. A Vas megyei Múzeumok Értesítője 1964. 223-253,. 2 Pável Ágoston: 1937-es katalógusában már nem szerepel, s így érthető, hogy Dömötör Sándor az 1949-ben végzett leltározás idején sem találta a nyilvántartott tárgyak között, sőt mi sem az 1958—1960-as teljes átleltározás alkalmával. 217