Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Csaba József. Hiedelmek és mágikus eljárások Csákánydoroszlón

12. Bálint feloldja hallgatás alól a madarakat. (Bálint napján (február 14) kezdenek énekelni a madarak.) 13. Házitücsök : csótányból lesz. 14. Meszelni újholdkor kell, mert akkor nem teremnek meg a házban a csótányok és más házi férgek. 15. Ha a házban sok a csótány, következő módon szabadulhatunk tőlük: Újhold első péntekén megfogunk egy csótányt s azt élve egy fillérrel együtt rongydarabba takarva kidobjuk az utcára, vagy egy arra haladó szekérre hajítjuk fel. 16. Csótány elűzése a házból : Boltban vásárolt ruhadarabba (nem szabad rajta alkudni) három csótányt és temetőből új sírról hozott darabka földet takarnak s azt takácsoknál kapható nyálozatlan fonállal összekötik, majd a ház előtt elhaladó tyukászszekérre dobják. 17. Csótány távoltartása: Az év elsőnek látott zabfejekből mezőről hazavisznek néhányat s otthon gerenda közé dugják a szobában. 18. Patkányok elűzése a házból: Malomból hazahozott lisztet zsákból ládába öntik és utána az üres zsákot valakinek a házához csapkodják. Az összes patkány átvonul ebbe a házba. 19. Kedden és pénteken nem jó lakást takarítani, mert sok lesz benne a féreg. 20. Sertésolból az almot kedden és pénteken nem szabad kihordani, mert megbetegednek az állatok. 21. Vakondok, (Talpa europaea,) ha az ól előtt túr: még az évben megdöglik a disznó. 22. Temetőből kiásott koporsószöget ha valakinek sertésóljába verik : az ól tulajdonosánál disznóvész üti fel fejét. 23. Disznók egészségesek maradnak, ha tavaszi első kihajtáskor (reggel mikor kieresztik őket a kanászhoz) a malomból koptatáskor lopott darát adnak nekik. 24. Disznók egészségesek maradnak, ha karácsony böjtjén beszerzett kétféle szemet (g abonamagot) elviszik az éjféli misére s ott megszenteltetik. Másnap reggel kihajtáskor neki adják a disznóknak olyképpen, hogy az utat szélességben keresztülhintik vele s áthajtják rajta a sertéseket, amikor is néhány szemet mindegyik felszed belőle. 25. Nemlesznek betegek a sertések, ha reggeli kihajtáskor az utat szentelt vízzel, vagy szentelt borral meghintik szélességben s azon hajtják át őket. 26. Ha nagyon rágják egymást a disznók, úgy úrnapi (május 23) sátorból hozott (otthon gerenda közé dugva tartott, száraz) gallyal megfüstölik őket. (Kanász a sertéseket ráfordítja a galy füstjére, oda hajtaja őket a füsthöz.) 27. Disznókat nem jó seprűvel megütni, mert akkor rágni fogják egymást: marakodók lesznek. 28. Hogy a disznófalka a legelőn lassan járjon, hét megyéről szedett fűvel kell őket megfüstölni. 29. Lóherevetés pénteken: marhavészt jelent. 30. Ha a tehén borjazáskor elvetette a marconáját, (méhlepény) meleg komló-főzetbe (Humulus lupulus) áztatott ruhát tesznek az állat horpaszára : az visszahúzódik. 31. Nem marad meg az a borjú, amelyik születése után 48 órán belül elbégeti magát. 32. Ökör szeméről a hályog elmúlik, ha az állat szemét eleven tüzesbékával (tüzeshasú békával) (Bombina bombina) többször dörzsölgetik. 33. Marha szemére ha ráesik a hályog, úgy gyógyítják, hogy szájpadlásán levő kis orrlyukat kemény fűszállal bedugják és az bennhagyják mindaddig, amíg ott el nem rothad. Akkorra ugyanis a hályog elmúlik. (Kórózás.) 34. Az állat szemén levő hályogot úgy gyógyítják, hogy üveget liszt finomságra összetörnek, közébe porcukrot kevernek és ezt a keveréket többször az állat szemébe fújják. 35. Hályog gyógyítása: kilenc napon át minden nap egy-egy hályogvesztőfüjjet kell az álattal megetetni. Tizedik napra elmúlik. 2Í2