Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében

maradó kalácsvégeket párosan összefonva egy hosszabb rúdra hajtogatják, amely az egész rácsszerű fonatot köralakúan veszi körül.

86 így készül a lakodalmi kalinkó Óladon, Herényben, Gencsapátiban, Acsádon, Kenézen, Pecölön stb. — BÁRDOSI JÁNOS megfigyelései szerint is, — egész Vas megyében.

87 A tésztarudakat egyszeri, vagy kétszeri átfordítással pödrik, kulcsolják (kaiácsolják) egybe. A kulcs szónak Zemplén megyéből ismerjük „hurok (nyomókőtélen)" jelentését is.

88 Úgy gondoljuk, hogy a kulcsos szó a kaláccsal kapcsolatban, mint új vonást, újítást jelölte meg azt az összesodrási technikát, amellyel a tésztarudakat egy nagyobb karikán belül díszesen, esetleg rostély- vagy rácsszerűen összeerősítették. Mind a kulcsoskalács, mind a kalinkó köralakú pereckalács, vagyis tésztrudakból a perecekre jellemző kulcsolási (hurkolási) technikával a perecnél jóval gazdagabban díszített kalácsféle. A kalinkó szó egyszerűbb formájú kerek kalácsot jelölt eredetileg, mint a kulcsoskalács, amely tkp. a perec hurkolási technikáját használja fel a díszítés gazdagítására, azonban napjainkban a kalinkó és a kulcsoskalács közötti különbségek elmosódnak.

89 A Szombathellyel szomszédos Söpte községben a kalinkó tésztájába nem tesznek tejet, mert szerintük ettől ragacsos lesz: csupán vízzel gyúrják meg jó keményre. Minél keményebb a tészta, annál foszlósabb a kalinkó, amikor kisül. A kemény tésztát rudakra vágják, meghengergetve kiformálják és a rudakat forró vízzel leforrázzák. Ezután a rudakat keresztben egymásra fektetik és összenyomkodják, hogy rácsot adjanak ki, majd egy hosszabb tésztarúddal az egészet karikába fonják.

90 A közeli Vasasszonyfán is rácsos a kalinkó, Nemescsón azonban már nem az. Itt a kalinkó szépen megkelt tésztájából három elég vékony rudat formálnak, ezeket hajfonatszerűen összefonják és ezt a fonatot egy nagy födőn karikába hajtják. Vigyáznak, hogy kisütés után legalább egy ökölnyi lyuk maradjon a kalinkó közepén, mert a tészta sülés közben nagyon szétterped, elterül. Mikor még puha, egy bögrét tesznek a közepébe, de közben kiszedik belőle, amikor már egy kicsit megkeménykedik. A lyuk segítségével húzzák rá a vőfény botjára, vagy egy üveg borra és úgy viszik a lakodalmi menet élén.

91 Az általunk megfigyelt oladi, körmendi, vasvári, győrvári lakodalmi szokások a kalácsokkal kapcsolatban igen sok általánosan elterjedt mozzanatról részletesen tájékoztatnak és ezekben a részletekben bújnak elő a helyi sajátosságok. Bérbaltavárott (Vas m.) a lakodalmi kalács sütéséhez egy nagy szakajtó finomlisztet (kb. 10 kg) vesznek, 5 — 6 liter tejet, 6 — 8 tojást, mintegy 1/2—1 kg vajat, 2 kg cukrot, 10 dkg élesztőt, kevéske vaníliát, citromhéjat és a végén 1—2 bögre aludttejet, hogy jó foszlós legyen. (Sok nem jó, mert savanyú ízű lesz a kalács.) Ezt összekeverik, megdagasztják és megkelesztik. Amikor megkelt a tészta, kiszakítják a teknőből és annyi cipót csinálnak belőle amennyi kalácsot akarnak belőle kiformálni.

92 (33. kép.) A menyasszonykalácshoz viszont az egész tésztát felhasználják. Annyi cipót szakítanak ki belőle, ahány ágra akarják fonni a kalácsot. A tésztát egészen laposra sodorják és keresztben-hosszában, összevissza tekerőztetik a nyújtóasztalon, hogy jó rugalmas legyen. Minden cipót laposra széthúzkodnak és apróra vágott dióbelet, mazsolát szórnak bele. Ezután hurka alakúra összesodorják és kézben néhány percig sodorgatják, hogy jó foszlós legyen, mert úgy finom az íze. Amikor gondolják, hogy elég a sodorgatásból, hármasával összefonják. A fonatokat ágaknak nevezik : annyi ága van a kalácsnak, ahány fonatból hajtogatják. A fonatokat téglalap alakú nagy tepsire teszik szorosan egymás mellé és egymásra hajtogatják úgy, hogy az egész egy legyen és kimagasodjék a közepe.

93 86 DÖMÖTÖR SÁNDOR: Sopron megyei adatok a kalinkó készítéséhez és lakodalmi szerepéhez Népr. Közi. IV (1959), 167-171. p. 87 Saját megfigyelések. V. ö. a 47. jegyzetnél is. 88 MTSz. szerint. 89_93 Saját megfigyelések alapján. Főként, özv. Németh Istvánné közlései. 187