Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében

nyilatkozott a nemzeti formákról: „Vajha a nemzeti eszme erősödésének korában ez eszme kultusza közben ne homályosulna el soha egy másik, nem kevésbé magasztos célnak a tudata: az egyetemes emberi műveltségé, amelynek a külön jellegű nemzeti formák csak olyan alkotórészei, mint a szivárvány változatos színei a napfénynek.'"

16 Tanulmányunk a vasi kultúra egyik szerény hajtásával, a lakodalmi kalácsok vasi formákra való átalakításának bemutatásával az egyetemes emberi kultúrát, közelebbről a szocialista tudat formálását is kívánja szolgálni. /. Az ünnepi sütemények genetikája és tipológiája Kimentem kaszálni Sütök én kalácsot, Tarlót a határba,

11 Majd kemencét fűtök. Láttam a galambom Hogyha majd te eljössz, Vetni gyolcsgatyában. Véled összeülök. Vessél, rózsám ,vessél, Félek, hogy el nem jössz. Abból esztendőhöz

1

^ Csak magam maradok; Sütünk szép kalácsot Befűtött kemence A mi menyegzőnkhöz. Mellett is megfagyok}® Életkép ez a kis dal, — melyet KODÁLY ZOLTÁN 1906-ban jegyzett fel Zsére községben •(Nyitra m.) — olyan képeknek a sorozata, amelyek a mindennapi élet két egyszerű tevékenységének, a vetésnek és a kalácssütésnek antropomorfizálásával, merész összekapcsolásával és viszonyításával, a kétféle termelőmunka jelképpé emelésével a házasodni készülő leány és legény érzelmi fűtöttségét, sok ki nem mondható élményét, izgalmát, vágyát, merész gondolatát kifejező eszközévé emelik. A mindennapi kenyér biztosításának fontos gazdasági tevékenységét ebben az idillikus képben az érzelmi szálak sokoldalúan szövik át. Érzelmeink kultúraformáló-termelő erejére is szeretnénk rámutatni lakodalmi kalácsaink készítési módjainak elemzése során.

20 A legelterjedtebb és legismertebb kelesztett tészta Vas megyében is a csaknem minden étkezésünkhöz fogyasztott kenyér. A kenyér tésztája manapság lisztből, vízből és sóból áll, melyhez élesztőt (kovászt) adunk. A tészta megkelését, lyukacsossá válását a hozzáadott élesztőgombák idézik elő : a kelesztés folyamat alatt a keményítő cukorrá, majd szénsavvá és alkohollá alakul át. A siker nyúlóssága miatt a fejlődő szénsav nem jut a szabadba, hanem felduzzasztja a tésztát, amely ezáltal lyukacsossá válik. Az élesztőt (kovászt) dagasztással dolgozzuk bele a tésztába, majd a meleg helyen megkelt kenyér tésztát forró kemencében sütik meg. A hő hatása alatt a kenyér felületén a zsírok és a keményítők változáson mennek át. ízletes, barna, aránylag szilárd felületi réteg keletkezik, melynek burkolatában a kenyér nem folyik szét, hanem — valamilyen — bizonyos mértékben alakított formát ölt.

21 16 Népr. Ért. VI (1905), 243. p. (A mi kiemelésünk! D. S.) 17 Az itt említett tarlókaszálás női munka volt. 1910 körül még sok helyütt szokásban volt a tarlón felburjánzó gaz sarlóval való levagdosása és libák, kacsák, disznók etetésére szőttesben, abroszban való hazahordása, — különösen ha nem volt meg a mód ezeknek az állatoknak „szabadon" való tartására. Kisgyerek koromban nagyanyám sokszor vitt magával „tarlót kaszálni", — így mondta, pedig sarlóval dolgozott, — hogy ne maradjak otthon egyedül. (Dunaszentgyörgy, Tolna m.) 18 Ehelyett: esztendőre, menyegzőnkre. 19 Magyar Népzene Tára III/A 215 — 6. p. (195. sz.) 20 Már az Odüsszeia ,,búzafogyasztó"-nak nevezi a földi halandókat. Idézi TRENCSÉNYIWALDAPFEL: i. m. 54. p. V. ö. SCHMIDT, L.: Ethn. LXX (1959), 352. p. ÁKOS KÁROLY: A miszticizmus lélektana. Bp. 1955. 21 SOMOGYI L. : Az ételkészítés technológiája. Bp. 1953. 215 — 6. p. 171