Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében

közösségi gesztus megmaradt az uralkodó osztályok szándékai és törvényei ellenére a legtermészetesebb és legfelemelőbb emberi élmények valóságot kifejező eszközének.

8 Ezeknek a megszűnőfélben levő lakodalmi szokásoknak egyik lényegtelennek látszó része csupán a lakodalmi kalácsok elkészítése és díszítése, — átadásának, felhasználásának, fogyasztásának szertartásai, szertartásos vonásai köré csoportosítható hagyományos tevékenységek sorozata. A lakodalomban szerepet játszó kalácsok nagy részének készítése, anyaga és formája nem csupán a lakodalom mozzanatainak, hanem a mindennapi életnek, vagy más ünnepeknek is szerves része. Vannak azonban különleges kalácsok is, amelyeket csupán lakodalomra szoktak készíteni. Leírásaink legtöbbje megemlékezik a fontos szerepet betöltő lakodalmi kalácsról, a sokféle lakodalmi süteményről, azonban számtalan alapvető és fontos mozzanatról semmitsem tudunk. Ezért elsősorban a kalácskészítésnek, egyes mozzanatainak, alaptevékenységeinek és a kalácsnak az ünnepélyeken, különösen pedig a lakodalomban kialakult szerepét, másod sorban pedig néhány, a kalácsfogyasztáshoz fűződő gesztus genetikáját próbáljuk az általunk ismert anyag alapján a Vas megyei lakodalmi szokásokból kiindulva röviden megvilágítani.

9 Nem óhajtunk olyan etnográfiai vizsgálatokat folytatni, amelyek a vasi tájnak a táplálkozással való növény földrajzi összefüggéseit tárják fel. „A lisztes ételek nagy jelentőségét sem óhajtjuk bemutatni sem egy szűkebb, sem egy nagyobb, sem egy falusi, sem egy városi terület népi táplálkozásában", mert mindez olyan empirikusan észlelhető tény, amelyet egyelőre tudományosan bizonyítani nem kell. HEGYI IMRE alapos megfigyelései szerint is Mezőkovácsháza (Békés m.) községben napjainkban a kenyérgabonák lisztjének felhasználásával készült tésztaételek (kenyér, kalács, főtt tészta) túlsúlyukat a többi növényi és állati eredetű ételekkel szemben megtartották. Mind formában, mind minőségben lényegesen eltérő változatokkal, ízek, formák és szagok csodálatos vegyületeivel találkozunk, de a legegyszerűbb és a legízetlenebb alapformákkal is, mint szükségételekkel.

10 A lakodalmi kalácsfélék rengetegéből sem kutattunk fel minden vasi változatot ; még a legtipikusabb kalácsok jegyzékét sem produkáljuk. Nincs olyan sok és teljes, minden részletre kiterjedő lakodalmi leírásunk, hogy azokból a lakodalmi szokásokat minden részletében alaposan megismerhetnénk. Természetes, hogy elsősorban pontosan leírjuk az általunk a vasi tájból kiemelt néprajzi jelenséget; ha szükségét látjuk, logikai sorban rendezzük el az adatokat, majd ebből kiindulva, értelmezzük. Ha a vasi adatok hiányos képet mutatnak, más területek néprajzi adatait is segítségül hívjuk az értelmezéshez anélkül, hogy monográfiái teljességre, vagy részletekig hatoló összehasonlításra, különféle kapcsolatok kimutatására törekednénk. Ezért nem elegendő számunkra a helyi anyag, bár elsősorban ezt szeretnénk bemutatni nemcsak vasi különlegességként, hanem teljes emberségében.

11 8 U. o. — MUHARAY ELEMÉR írásban nem rögzített véleménye is ez volt 1957-ben. 9 A Magyar Népzene Tára (szerk. BARTÓK—KODÁLY) III/A és III/B kötete a lakodalom zenei részének kimerítő teljességű képét, ezzel együtt nem zenei részének igen jó, logikus vázlatát és teljes bibliográfiáját adja: Bp. 1955. és 1956. (Mindkét kötetet Kiss LAJOS rendezte sajtó alá.) KODÁLY ZOLTÁN kifejezi azon kívánságát, hogy „minél előbb elkészüljön a lakodalom nem zenei részének is minden adatot felhasználó teljes leírása." (A köt. X. p.) A lakodalmi kalácsokról írt jelen tipológiai és genetikai kísérletünk e jogos kívánság megvalósításának sürgős szükségességét is felveti. V. ö. SZENDREY ZSIGMOND és ÁKOS: Lakodalom. Magyarság Néprajza IV., SZENDREY ÁKOS: Lakodalmi szokások gyűjtése. Bp. 1956., DÖMÖTÖR SÁNDOR: Lakodalmi kalácsaink néprajzához. Néprajzi Értesítő XLI (1959), 303-322. p. 10 HEGYI IMRE: A lisztminőségek és a tésztaételek összefüggése. Tésztaételek Mezőkovácsházán és környékén a századfordulótól napjainkig. Ethn. LXXV (1964), 364. ,381. p. 11 A Vas megyei lakodalom forrásértékű leírása elég csekély; szükség lenne legalább egy részletes, elemző leírásra is. V. ö. BÉKEFY RÉMIG: Kethely és környékének néprajza. Bp

v 1884., SZABÓ GYULA: Lakodalmi köszöntők és rigmusok Kemenesalján. DUNÁNTÚLI NÉPMŰVELŐ IV (1935), 6. sz. 13 — 14. p., KOTSIS ISTVÁN: Rábasömjén község (lakodalmi) szokásai U. o. 9. sz. 14. p., EGERVÁRY KÁLMÁN: Vasaljai lakodalmi szokás(ok), U. o. 10. sz. 12 — 15. p., DÖMÖTÖR 169