Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Szentléleky Tihamér: Az iseumok kialakulása Egyiptomban és hatásuk Saváriára

melyet a római császárság idején építettek újjá. Itt is helyiségsorokkal osztott határolófal veszi körbe a korábbi templom körüli nagyméretű udvart. A felső-egyiptomi kisebb szentélyek közül érdekes megjegyezni, hogy a helyszíni vizsgálat során az aswani Iseum körül is megállapítható volt, hogy téglából épített helyiségsor vette körül, melyet később építettek az eredeti épület köré. Az egyiptomi Iseumok épületeinek kialakulása és fejlődése elvezet a császárság II. évszázadának közepéig.A savariai Isis szentélyt Commodus uralkodásának idején, 188 kö­rül jelentősen kiépítették. 29 Nemcsak nagy méretei, hanem feltűnő megegyezései a köz­ponti nagy Iseumokkal arra mutatnak, hogy Savariában is az Isis tisztelet egyik nagy köz­ponti szentélye állott. A helyiségsorokkal körülvett udvar keskenyebb északkeleti fő hom­lokzatát nagyobb épületcsoporttal zárták le. Az udvar közepén a középtengelybe, de kissé hátrább elhelyezve állott a központi szentély épület. A császárság II. évszázada építkezésé­nek megfelelően négyoszlopos előcsarnokon keresztül lehetett a templom belsejébe jutni. 30 . Az alaprajzi elhelyezkedésen túl néhány olyan egyező hasonlóságot mutat a szombat­helyi Iseum az egyiptomi, különösen Alexandria és környékének Iseumaival, melyek néhány még további jelentős tény vizsgálatát teszik szükségessé . Bár a hellenizmus idején erős görög hatás érte az iseumok kialakulását Egyiptomban, és bár a császárság idején a római birodalom építkezései hasonló megoldásokat mutatnak Egyiptomban, Afrika-provinciában, Mauretániában, Szíriában és bár ezeknek gyökereit különösen a császárkorban Rómában kell keresnünk, mégis néhány vonás az Iseumok sajátos jellegzetességének fogható fel. Már többször említettük a helyiségsorral körülvett nagy udvart, de ugyanakkor említhetjük azt is, hogy a homlokzatok Alexandriában a rómaiak számára feltűnően magasak voltak, említhetjük a cella belsejében kiképzett pódiumokat, amelyeken az isten­szobrok álottak, pl. Ras-el-Sodában vagy hasonlóan a pompei Isis szentélyben. Említ­hetjük továbbá a kétosztatú cellát, melynek első helyisége kisebb, míg belső helyisége nagyobb méretű. A központi szentélyépületen kívülre haladva említhetjük a kultuszteret, ahol a római császárkor II. évszázadában az oltár a négyoszlopos előcsarnokhoz felvezető keskeny lépcső előtt állott. Túlzás lenne alapvetően közvetlen egyiptomi hatásokra gondolni Savariában a II. évszázad végén, inkább azt kell feltételezni, hogy Rómán keresztül Itália északi területei­nek közvetítésével kerültek a hatások a távoli északi provinciába. Természetesen nemcsak Pannoniára volt hatással az Itálián keresztül közvetített jellegzetes építkezés, hanem pl. Noricumra is, ahol a Flávia Solva, mai Leibnitz melletti Flauenbergen 31, a szentély épület hasonló arányokban két cellás megoldású, az előcsarnokban keskeny lépcső vezet fel és ez előtt a szabadban helyezkedik el maga az oltár. De ez a szentély nem tisztán Isis tiszteletére volt rendelve, hanem közös szentélye Isisnek és Noriának. Az eddig ismert iseumok közül Európában a központi Isis szentélyek II. századi típusának legjobban a savariai Isis szentély felel meg. A közvetítés útját teljes bizonyossággal lemérni nem lehet, mert a római Campus Martius-i Isis szentély, mely Róma központi nagy Iseuma volt, az eddigi ásatások alapján nem rekonstruálható. Néhány fennmaradt hatalmas épület elem azonban arra mutat, — nagyméretű gránit oszlopok, két gránit sphinx a Konzervátorok palotájának múzeumában stb. — hogy hasonló lehetett az alexandriai nagy Isis szentélyhez. Az Északltálián keresztül Pannoniába — különösen Savariába — eljutott egyiptomi hatások a szombathelyi Iseum épületén jól lemérhetők. 29 T. Szentléleky : Das Iseum von Szombathely, Neue Beiträge zur Geschichte der Alten Welt, Band II. Römisches Reich, Berlin 1965. 30 T. Szentléleky: A szombathelyi Isis-szentély. Das Isisheilligtum von Szombathely, Szom­bathely, 1965. 31 W. Modrian: Frauenberg bei Leibnitz, Leibnitz, 1955. 114

Next

/
Thumbnails
Contents