Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Szentléleky Tihamér: Az iseumok kialakulása Egyiptomban és hatásuk Saváriára

Touna-el-Gebel, halotti templom. központját is ott rendezték be. Sebennitos, a mai Samannud közelében állt a Behbet el Hagar-i Isis szentély. Ma már csak a szent területet körülvevő 320X220 m-es hatalmas téglából épített határolófal maradványa látszik és az általa körülvett terület közepén az egykori nagy gránit templom grandiózus romhalmaza. A romhalmaz tökéletesen visszatükrözi a Hagar elnevezést. Alaprajzi elhelyezésének csak nagy vonalai vehetők ki, mégis igen fontosak a még megfigyelhető részletek. Talán legajánlatosabb a francia expedíció felmérési rajzát megvizsgálni, hiszen másfél évszázaddal ezelőtt még jobban láthatók voltak a romok mint ma.

12 120X60 m-es lehetett a nagy udvaron elhelyezett szentély épület. Nem fekszik teljesen központjában a nagy udvarnak, hanem középtengelyben kissé eltolódott a nyugati oldal felé. A fennmaradt hieroglifek a XXX. dinasztia uralkodójának (Nakt-hor-hebi II.) Naktenebos Il.-nek (359-341), valamint Ptolemaios II. Philadelphos I. (285-246) és Ptolemaios III. Euergetesl. (246—221) főbb építkezéseinek tanúi, bár összefüggő képet a feliratokról addig nem lehet alkotni, míg a hatalmas gránittömbök egymásradőlve megmozdíthatatlanul állanak.

13 A nagy központi Isis szentély rendszerében igen erős hatással lesz az átfogalmazott istenségek alexandriai fő kultuszhelyének, a Serapeumnak kialakulására. 12 Description de l'Egypt. Tom. V. Pl. 30. Paris 1822. 13 K- Piehl: Le* Temple de Behbit-el-Hagar. Zeitschrift für ägyptische Sprache und Altertumskunde, XXVI. Leipzig, 1888. 109-111. o. G. Roeder: Der Isistempel von Behbet, mint fent, XLVI. 62—73. o. С. С. Edgar: G. Roeder: Das Isistempel von Behbet (II. Teil). Recueil de Travaux Relatifs a la Philologie et a l'archéologie Egyptiennes et Assyriennes. XXXV. Kairo, 1913. 106