Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Katona Imre: A Báthoryak, Batthyányak és Zrínyiek Habsburg-ellenes mozgalma a XVI. század második felében

familiárisa volt. A kötet kiadását — mint az előszó is tanúsítja — Guthi-Országh Borbála támogatta anyagilag, aki korábban Török Bálint fiának, Ferencnek volt a felesége, majd annak halála után gróf Salm-Eck Ecchius (Eggen)-hoz ment nőül, de amikor az „Ördögi Hsei-tete^' megjelenik, már újra özvegy. Ekkor Salm Julius, az elhalt férj öccse volt Sempte ura és Bornemisza pártfogója s így neki kellett a botrányt levezetnie, melyet Bornemisza könyve az udvarban és az eklézsiában előidézett. A földesúr familiárisát, Osztopáni Perneszi Andrást elküldi a szerzőhöz, hogy nyomdai felszerelését elvegye, a mű példányait elkobozza, és őt magát Semptéről kiutasítsa, mint erről Perneszi ,,Választétel" с írásából értesülünk. Azonban azzal, hogy egy jórészt lutheránus paptársaiból, alárendeltjeiből álló ítélőszék döntését kérte, Bornemiszának sikerült időt és haladékot nyernie. Az ítélőszék össze is ült és felszólította Bornemiszát, hogy vonja vissza könyvét, mert különben papi tisztjétől megfosztják és el kell hagynia Semptét. Bornemisza már-már elfogadja a felkínált feltételeket, azonban végül is alkudozni kezd, és a döntés szövegének módosítását kéri. Salm gróf ebbe bele is egyezik, azonban Bornemisza visszautasítja az ítélőszék feltételeit és nem áll rá könyve visszavonására. Ezért a gróf 6 évi szolgálat után száműzi a Vág-völgyi Semptéről. Beckóra, majd Detrekőre menekül Balassa Istvánhoz, Balassa Menyhért fiához, ahol 1579. februárjában szinte politikai tüntetésként külön kiadásban újra megjelenteti botrányt kiváltó könyvét, az „Ördögi kísértetek^-et.

22 A Bornemisza ellen eljáró s az „Ördögi kísértetek" kiváltotta botrányért felelős Perneszi András mintegy 10 évvel a semptei esetet megelőzően a Batthyányak familiárisa volt.

23 Családja — vagy talán ő is — a Zala megyei Osztopánról menekült a törökök elől. A vasvári káptalan instrumentáliái szerint nemcsak Zalában, hanem Vas megyében is voltak fekvőségei.

24 Apja valószínűleg Perneszi Ferenc volt, akinek már 1550-ben Rábahídvégen is vannak birtokai. Perneszi Andrást 1564-től kezdve emlegetik a káptalani statuák. Batthyány Ferenc familiárisa volt, akinek 1567-ben bekövetkezett halála után özvegyét, Swetkovich Katát szolgálta tanácsaival és jurátusi tevékenységével. Levelei egy részét Lövőn keltezi, amiből Payr Sándor (protestáns egyháztörténész) arra következtet, hogy lakása a Sopron megyei Lövőn lehetett, ahova Sziget eleste után költözött nemes társaival együtt. Abból azonban, hogy évekig a Batthyányakat szolgálta, inkább az a feltevés látszik valószínűnek, hogy leveleit nem a Sopron megyei, hanem a Vas megyei Lövőről írta. Sopronlövő ugyanis ezekben az években Nádasdy Tamás fiáé, Nádasdy Ferencé volt. A Vas megyei Lövő viszont az 1560-as, 70-es években a Batthyányiakkal rokon Zrínyi Györgyé,

25 akinek húga, Zrínyi Dorica, Batthyány Boldizsár felesége volt. Schulek szerint pedig Osztopáni Perneszi András — Bornemisza irodalompolitikai ellenfele — valamelyik megye főjegyzői tisztjét viselhette; majd Felső-Lindva várkapitánya, a Salm-család egyik főszervitora és bizalmasa lett. Gyakran szerepel Julius Salm képviselőjeként is és Schulek szerint inkább katolikus, mint protestáns érzésű, ami talán anyagi függetlenségének elvesztésével is magyarázható.

26 A Batthyány missilisek azt tanúsítják, hogy 22 Bornemisza: I. m. 280. 1. 23 OL. Batthyány es. lt. Miss. 36304. — Tjo. Miss. 36. 290. 24 Szombathelyi áll. It. Vasvári káptalan hiteleshelyi lt. Perneszi András. — A Pernesziek birtokai túlnyomórészt Vas, kisebb részben pedig a Zala és Sopron megyék területeit magában foglaló vasvári társaskáptalan hiteleshelyi működése alá tartozó területeken feküdt. A káptalani levéltárban a Pernesziek neve többször feltűnik, fekvöségekkel és személyekkel kapcsolatban. (Brodarics). Apja valószínűleg az a Perneszi Ferenc volt, aki a levéltár egyik indexében. „Vide Sub Rába Hidveg 1550" bejegyzéssel szerepel. Perneszi András 1564-ben kétszer is szerepel az említett levéltár indexeiben. 25 OL. Kam. lt. Constriptiones Portarum, A. 2627 p. 1217. 2,1 Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535—1584. Sopron—Budapest—Győr. 1939. 108. old. 168