Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)
Csaba József–Pátkai Imre: Molnár Lajos madárgyűjteménye
SAVARJA 2. KÖTET VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1964 MOLNÁR LAJOS MADÁRGYŰJTEMÉNYE CSABA JÓZSEF — PÁTKAI IMRE Molnár Lajos molnaszecsődi madárbúvár 1942. évben bekövetkezett halála, érzékeny vesztesége a hazai madártani kutatásoknak. Több évtizeden át figyelte Vas megye, de különösen Molnaszecsőd vidékének madárvilágát, miáltal nemcsak a jelen, hanem az erdők irtása, rétek feltörése és a Rába-menti mocsarak, vadvizek eltűnése előtti elmúlt időkből is nagyon sok értékes faunisztikai, valamint nidológiai adatot gyűjtött és hagyott hátra a vármegye madárvilágának későbbi kutatói számára. 1 Kiváló volt Molnár, mint gyűjtő, faunisztikus és preparátor egyaránt. Ritkább előfordulási és fészkelési adatait, megállapításait tanulmányaikban már eddig is többször felhasználták neves madárbúváraink (Chernél, cl r. D a b a s iFromm, dr. Vas vári stb.). De ő maga is közölte azok egy részét cikkeiben. 2 Pótolhatatlan kár, hogy Molnaszecsőd és környéke madárvilágának részletes ismertetéséről szóló kézirata 1945-ben, a Madártani Intézet leégésekor megsemmisült. Adatai közül említésre érdemesek: a fenyő rigó és a vörösfejű gébics első hazai fészkelésének, valamint az északi búvár, heringsirály, viharsirály, kontyos réce, kendermagos réce, fütyülő réce. bütykös hattyú, havasi lile, havasi partfutó, kis póling, daru, törpe vízicsibe, fekete gólya, füleskuvik, fehér hátú fakopáncs, gyurgyalag, csonttollú, szibériai magtörő, hósármány, függőcinege, valamint a havasi csóka Molnaszecsőd vidékén való előfordulásának pontos megállapítása. Madártöméssel is foglalkozott. A kezei közül kikerült madarak mind élethűek, amit annak idején a szombathelyi múzeumban biológiai csoportokban felállított, Molnár által tömött példányok is bizonyítottak. Miután madártöméshez is értett, így szép gyűjteményre tett szert. ;i Érdekesebb hazai és külföldi madarainak jó részét itthoni múzeumoknak, iskoláknak, ajándékozta, de nagyon sok példány, mint csereanyag külföldre került. Molnár ugyanis legszívesebben az exotikus madarakkal foglalkozott, melyeknek egyik legkiválóbb ismerője volt hazánkban. Magyarországon a Nemzeti Múzeum mellett, gyűjteményében volt megtalálható legtöbb ilyen madár. Különös kedvvel tanulmányozta és gyűjtötte a kolibri-féléket és paradicsommadarakat. 1 Csaba J.: Molnár Lajos. (Születésének 85. évfordulójára.) Vasi Szemle V. (1938) 350-353. 2 Molnár L.: A függő cinege fészkelése Vasvármegyében. Vasi Szemle I. (1934) Kny. Molnár L.: A függő cinege fészkelése Vasmegyében. Aquila XXXVI— XXXVII. 306. Molnár L.: Gyümölcsevő nagyfakopáncs. Aquila XXXVI—XXXVU. 314—315. Molnár L.: Ritka madarak vidékünkön. Rábavidék XLI1 (1924) 2. '•'Csaba J.: Amikor Herman Ottót garabonciás diáknak nézték. (Látogatás a molnaszecsődi exotikus madárbirodalomban.) Vasvármegye 73 (1940) 4—5. xs