Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Dorner Mária: A Savaria Múzeum népművelési tevékenysége 1951-től 1963-ig

hagyományos kiállítások iránt és nem fordultak meg a múzeumban. Ezért tekintették meg sokan például az ÉDÁSZ és KISZÖV helyi munkavédelmi kiállítását, amely üzemi baleseti kérdésekkel foglalkozott és azok megelőzésére hívta fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatban filmvetítéssel egybekötött ankétot is tartottak. A nem várt érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az 5676 látogató, akik a két kiállítást megtekintették. Különösen ki kell emelni a fentiek közül a MIGÉRT Vállalat műszerkiállítását, amely a vállalatok, üzemek dolgozói, mérnökök, tanárok, technikusok és tanulók körében egyaránt nagy érdeklődést keltett és 2046 látogatót vonzott. Emelte népszerűségét e kiállításnak, hogy a modern, legújabb technikai vívmányok bemutatásán túl, lehetővé tette az egyes műszerek megrendelését, megvásárlását is. A dolgozók szívesen látogatták az ilyen témájú kiállításokat, ezért fontos, hogy minél több üzemi kérdéssel foglalkozó kiállítást rendezzen a múzeum a jövőben, mellyel megszeretteti e rendezvényeket és újra meg újra visszahívja a látogatókat. A képzőművészeti alkotások közül a Giccs a képzőművészetben с vándorkiállítás jelentős mértékben hozzájárult a helyi lakosság ízlésének, látáskultúrájának fejlesztéséhez. A giccsek elrettentő, sok helyen még ma is megtalálható — példányait mutatta be szembeállítva a mai magyar festőművészek kiváló alkotásaival, amivel ráirányította a figyelmet a kettő közötti a — laikusok számára is azonnal szembetűnő — óriási különbségre.

35 Népszerűségét és elért hatását még jobban fokozta az a tény, hogy a kiállítás egész időtartamára csoportos látogatók részére, művészettörténeti szakember által tárlatvezetést biztosítottak, ami az eddigi vándorkiállítások között egyedülálló példaként említhető. Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte a Festészet legszebb alkotásai с tárlatot, melyet 1600 személy tekintett meg. A múzeum széleskörű népművelő munkáját mi sem bizonyíthatja jobban, mint a nagy látogatói létszám, melyet 1961. évben elért. Az állandó kiállítások lebontása és az épület tatarozása miatt mutatkozó zavaró körülmények ellenére a látogatottság 44 681 főre emelkedett, amely az előző évinek csaknem dupláját tette ki. (lásd 3. ábra). Ezt a hatalmas, ugrásszerű fejlődést — a jól kiválasztott témájú, a helyi érdeklődést kielégítő — időszaki kiállítások, valamint a fellendülő idegenforgalom következtében megnövekedett romkerti látogatók segítették elő. A múzeum látogatottságának lakóhely szerinti megoszlása szemléletesen mutatja az időszaki kiállítások vonzásának nagyságát a helyi lakosság körében (lásd 6. ábra). Az összlátogatók 60,1%-át a helybeliek tették ki, a megye területéről 18,7% és az ország más megyéiből a látogatók 20,3%-a érkezett. Az 1961. évi adatokat összevetve az 1951. évivel, megállapíthatjuk, hogy a múzeum iránti érdeklődés kedvezően alakult és évente emelkedett a vidéki látogatók százaléka. Sajnos a látogatók foglalkozás szerinti összetételét nem ismerjük és nem állnak rendelkezésünkre olyan adatok, amelyek megvilágítanák, hogy kiket, ill. milyen társadalmi réteghez tartozókat vonzottak leginkább kiállításaink, milyen csoportok hiányoztak a látogatók táborából, s kiket kellene leginkább mozgósítani. Ez különösen az új kiállítások rendezésekor hívná fel a figyelmet a témák helyes megválasztására és elosztására. Ennek hiányában csak feltevésekre vagyunk utalva. A nyilvántartásból az ugyan kiderül, hogy a látogatók főleg csoportosan érkeztek a múzeumba, de az ezen belüli összetételt csak tapasztalatból ismerhetjük. A csoportos látogatók nagy hányadát a tanulóifjúság tette ki, ugyanakkor az egyénileg látogatók közül a belépőjegyek alapján megállapíthatjuk, hogy a gyermeklátogatók száma jóval kisebb volt, mint az egyénileg látogató felnőttek száma. Ezt a tényt azzal magyarázhatjuk, hogy a tanulóifjúság az iskolával egyszer már megtekintette à kiállí22* 339