Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Dorner Mária: A Savaria Múzeum népművelési tevékenysége 1951-től 1963-ig

Ez a tény nem véletlen és azzal magyarázható, hogy eddig a kultúrától elzárták, s mesterségesen távoltartották a dolgozó tömegeket, ezért ismeretlenek voltak a képzőművészeti alkotások, pedig az esztétikai élménykeltés és nevelés művészi alkotásokon keresztül érhető el leginkább. A képzőművészeti tárgyú kiállítások mellett szólt az az érv is, hogy ezek a kiállítások mozgékonyabbak, technikai szerkesztés szempontjából könnyebben megoldhatók, mint egy anyagában és formájában is változatosabb iparművészeti vagy néprajzi vándorkiállítás, ugyanakkor pedig mindenhol egyaránt nagy érdeklődésre tarthattak számot. Ebben az esztendőben a meglévő természettudományi és néprajzi kiállítás mellett megrendezett új régészeti állandó kiállítással, valamint az időszaki kiállításokkal a múzeum látogatottsága 69 639 főre emelkedett. E hatalmas látogatói létszám eléréséhez, mely 65,3%-al több az előző évinél, nagymértékben hozzájárult a Múzeumi Tanács megalakulása, amely 34 tagú kollektívával a múzeumi munka népszerűsítésén és fejlesztésén fáradozott. Feladatuk volt továbbá állandó kapcsolat kiépítése a dolgozókkal, széleskörű propaganda és közönségszervező munka útján a dolgozók kulturális igényeinek kielégítése. Tevékenységük hatékonyan elősegítette azt, hogy a közönség kulturális központnak tekintette a múzeumot. Felismerték, hogy a kiállítások megtekintésén túl, itt további művelődési lehetőségek is rendelkezésükre állanak.

17 Ezáltal összehangoltabbá vált a múzeum munkája a helyi népművelés és idegenforgalom célkitűzéseivel. A látogatók széles tábora özönlött a múzeumba. A látogatási mód szerinti kimutatást figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a látogatók főleg csoportosan tekintették meg a múzeumot. Ennek igazolására szolgálnak a statisztikai adatok, melyek szerint a 69 639 fő közül 43 043 látogató csoportosan, a többi pedig egyénileg kereste fel a kiállításokat. Mind a csoportos, mind az egyéni látogatók között legnagyobb számban, 62,5%-ban a tanulóifjúság volt képviselve. A további foglalkozás szerinti megoszlást figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a munkás és paraszt látogatók száma is növekedett az előző évhez viszonyítva. (2. ábra.) A fentiekből látható, hogy a szervező munka főleg az iskolák felé irányult, de nem feledkeztek meg a falvak, valamint az üzemek dolgozóiról sem. A propaganda munka fontos eszközének tekintették a múzeumlátogatók véleményének meghallgatását. Ezt a célt szolgálta a véleménykutató cédulák kibocsátása, mely sok esetben hasznos tennivalókra hívta fel a szakemberek figyelmét. Ezek között nagyon sok elismerő és bíráló megjegyzést találhatunk. Ezeken keresztül valóban érvényre juthatott a látogatók igénye, kívánsága. Ezáltal még szorosabb lett a múzeumok kapcsolata a tömegekkel. Szombathely dolgozói büszkén tekinthettek a múzeumra, mely sikeresen vette ki részét a kulturális munkából könnyen áttekinthető, oktató jellegű kiállításaival. 1952. év folyamán került a múzeum kezelésébe a Járdányi Paulovics Istvánról elnevezett romkert. Az elhanyagolt területet 1953. évben a múzeum rendbe hozta, további megvédéséről gondoskodott, és a felépített helyiségeket kiállításnak használták fel. A dús növényzettel körülvett Romkertben római kori emlékek, feltárt római útszakaszok és a középkori város épület maradványai, valamint a helyszínen előkerült leletekből rendezett helytörténeti kiállítás látható.

18 Tehát Szombathely idegenforgalmi szempontból is jelentős objektummal gazdagodott és fokozta az átutazó vendégek érdeklődését is. 17 Sav. Múz. Irattár, 4-45/1951 és 4-25/1952. 18 Dömötör Sándor: Szombathelyi Séták. Szhely. 1958. 64-68. 329