Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Dorner Mária: A Savaria Múzeum népművelési tevékenysége 1951-től 1963-ig

e képzőművészeti alkotásokkal. Ebben a számban a képzőművészet iránt megnövekedett igény is kimutatható. A helyes ízlés és látáskultúra megteremtésében, valamint az esztétikai nevelésben egyaránt jelentős volt a kiállítás. E nevelőmunkába a helyi képzőművészek is bekapcsolódtak és a Vas megyei kultúrhét alkalmával bemutatták alkotásaikat a szombathelyi közönségnek. Mint a fentiekből kitűnik a múzeum az állandó kiállítások mellett bemutatott időszaki, ill. vándorkiállításokkal sikeresen vette ki részét a kulturális nevelőmunkából, melyet a látogatottsága is bizonyít. 1951. évben a múzeum tárait 42 121 fő tekintette meg, a látogatók száma 1941. és 1942. évi múzeum látogatók számához viszonyítva 15 — 20-szorosára emelkedett. A látogatók foglalkozás szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kiállítások főleg a tanulóifjúságot mozgósították, mely az összlátogatók 66,2%-át tette ki. Ugyanakkor jelentős a munkás, paraszt látogatók száma is, melyet szemléltetően mutat be az 2. ábra.

12 E nagyszerű eredményeket a múzeum vezetőjének hozzáértő szervező munkája is nagymértékben elősegítette. A kiállítások nyitása alkalmával minden hirdetési lehetőséget, propagáló eszközt igénybe véve tájékoztatta a lakosságot, a nyitvatartási időről és a kiállítás jelentőségéről. A múzeumlátogatás fokozására különösen az üzemek kultúrfelelőseit, valamint a pedagógusokat mozgósították, ezeknek kiállításvezetési szemináriumot is szerveztek,

13 s ezzel tudatosították a múzeumi szemléltetés tanulásba való bevonásának szükségszerűségét. A városi tanács hangoshíradóján keresztül naponta háromszor hallhatta a város lakossága a múzeum legújabb híreit. Üzleti kirakatokban, falragaszokon, hirdetőtáblákon és sajtóközleményeken keresztül tájékoztatták a megye lakosságát egy-egy fontos kulturális eseménynek számító kiállítás nyitásáról.

11 Mindezek eredménye megmutatkozott a látogatók lakóhely szerinti bontása alkalmával megvizsgált adatok során, melyek szemléletesen bizonyítják a helyi propaganda nagy szerepét, (1. ábra) ami azt eredményezte, hogy 67,8%-ban a helyi lakosság, 23,8%-ban a megye dolgozói látogatták a múzeumok tárait. Ez arra enged következtetni, hogy Szombathely lakosságát véve alapul, annak 60%-a az év folyamán megfordult a múzeumban. Ugyanakkor nagyon alacsony országos viszonylatban az érdeklődés. Ez az alacsony vidéki látogatói szám arról győz meg bennünket, hogy az idegenforgalom szervező munkája eüv.oyagolta a múzeumot, vagy még meg sem indult. A helyi szervezés egyoldalasa : ; pedig a látogatók megoszlását is egyoldalúvá tette, mert nem keltette fel az érdeklődést az átutazó vendégek körében. A fentiekhez még sz .kséges megjegyezni azt is, hogy a múzeumlátogatás teljesen díjtalan volt, hétfő ki\ „telévé.' a tárak és az alagsorban elhelyezett római kori kőtár az érdeklődők száma» « nyitva állt. Csoportos látogatás esetén, előre bejelentett látogatókat pedig bárni ko: fogadtak és kalauzoltak.

15 1952-ben a múzeum ,n 'r széles néptömegek érdeklődését élvezte. Ez év folyamán az állandó kiállítás újabb 4 földszinti teremmel bővült, ahol a Sághegyen és Velemszentviden előkerült őskori és vaskori leletanyag, a megye római és népvándorláskori emlékei kerültek bemutatásra, egészen a honfoglalás koráig. 12 Uo.: Vö.: Sav. Múz. Irattár, Dömötör S. 4-2/1952. sz. I;i

Sav. Múz. Irattár, 4- 17/1951. sz. 14 Sav. Múz. Irattár, Dömötör S. 4-8/1951. sz. 15 Sav. Múz. Irattár, 4-59/1951. sz. 326