Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

S. Pável Judit: A szombathelyi Savaria Múzeum története (1919–1945)

ADMINISZTRÁCIÓ, LÁTOGATOTTSÁG A múzeumi ügyek adminisztrálása 1936-ig jóformán csak az Évi jelentések meg­küldését, és az államsegélyről való elszámolást jelenti. Az 1936-os évtől kezdve a KOF határozottabb kézzel irányítja a hivatali életet. 133 Modern leltárokat, munka­tervet kér, az évi jelentésekhez szempontokat ad. Az élettér azonban egyre szűkül. A munkatervek mind rövidebbek lesznek, jóformán néhány szóból állnak csak, sőt a háború kitörése után több tárőr egyáltalán nem is készít. 1941. január 1-től van a Múzeumnak saját irodája, Pável igh. külön iktatókönyvet indít és pontosan vezeti. A gyűjtemények látogatottsága messze alulmarad a mai követelményeken, igényeken. 1923—41-ig, a laboráns alkalmazásáig hivatalos látogatási idő csak vasár­és ünnepnap délelőtt van. A látogatási évad április 1—október 30-ig tart. 134 Előre bejelentett látogatókat bármikor fogadnak és teljesen díjtalanul elkalauzolnak a tár­őrök, akik, mint már említettem, nem függetlenített dolgozói a Múzeumnak. 1935­ben a KE kiállítása miatt pl. az is előfordul, hogy egész évben 21 nyitási nap van csak. Ezért a Ffség utasítja a Múzeum igazgatóságát, és a KE-t, hogy a jövőben a Múzeum helyiségeiben, nem a Múzeum anyagából tervezett kiállításokra a Ffség-től ennek hozzájárulását kell kérnie. 135 1941-től naponta 9—12-ig nyitva kellene lennie a Múze­umnak, de mivel az állandó alkalmazottat behívják katonának a kiírás ellenére zárva vannak a kapuk. A tárak őrei többször tartanak múzeumismertető előadásokat. A Múzeum vonzóerejének gyengeségét 1938-ban az épület és a felszerelés szokatlanul elhanyagolt és elavult állapotával magyarázza a Ffség. 136 A látogatásokról kimutatásokat nem vezetnek, eleinte még számszerű értékelé­sük is hiányzik. A vendégkönyv nem tartalmaz adatokat. Sokszor csak a belé­pődíjak összegéből lehet erre következtetni. A Múzeum látogatóinak száma kb. évi 1500—5200. 137 (ma 60 ezer!) A tömegek távolmaradnak a tudományoktól! Hazai és külföldi tudós látogatója viszont sokszor van a Múzeumnak: Trier-ből, Bécs-bői, Stockholm-ból, New York-ból, London-ból a British Múzeumból. Ezek a látoga­tók mindig nagy elismeréssel nyilatkoznak az itt folyó „hősi" tudományos munká­ról, amelynek anyagi porblémái érthetetlenek számukra. A MÚZEUMI MUNKA PUBLIKÁLÁSA A Múzeum működése 1919—45-ig kiterjed a megye egész területére nemzetiségi különbség nélkül. A gazdag gyűjtemények beszédes tanúi a nehéz anyagi körülmé­nyek között folytatott erőfeszítéseknek. A tudományos munka publikálásának hagyományos formája a Régészeti Egylet Évkönyveinek folytatása lenne. Ennek kiadása 1925-ben valósul meg először. Mivel az Évkönyv szerkesztője a KE főtit­kára, — a KE pedig már nem egyetlen, vagy elsődleges céljának tartja a múzeum fenntartását és a tudományos munka publikálását, — az Évkönyvek további szerkesz­tése nem megy olyan simán mint a Régészeti Egylet idején. 3 évkönyv jelenik meg 1925-ben, 1926—27-ben és 1927—29-ben Annales Sabarienses címen. A KE Évköny­vét szűkre mért lehetőségnek tartják a Múzeum tisztviselői és ezért a tárak állam­segélyéből és a belépődíjakból külön tudományos színvonalú évkönyvet szeretnének 13:1 KOF leirata. 6/1939. jan. 7., Sav. Múz. I. 134 1938. Évi jelentés Sav. Múz. I. 135 Ffség 44/1935. sz. leirata a Múzeum Igazgatóságához, 1935. V. 15., Sav. Múz. I. 136 KOF leirata 40/ 1938. szept. 5., Sav. Múz. I. 137 1938. Évi jelentés. — Évi jelentések Sav. Múz. I. 311

Next

/
Thumbnails
Contents