Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Csenki Éva–Halász Margit: Ruszke Erna kőszegi könyvkötőműhelye

ezenkívül a városházának, adóhivatalnak, katonaságnak, gimnáziumoknak és a zárdának is. Tudjuk, hogy Rónai nevű nyomdásznál készült értesítőket kötött be. Készültek un. Galanterie Arbeiten (díszműáru) munkák is: dobozok, képkeretek (bőrrel vagy bársonnyal bevonva), képekhez paszpartu. Fél- és egészvásznú könyvkötéseket, iskolakönyvek bekötését 15—20 krajcárért vállalta az 1920-as évek körül. Ruszke Lipóton

1 kívül az 1910-es években még két könyvkötő dolgozik Kőszegen: a cseh származású Hawerlant Károly- és Hodászi József.

3 Ruszkének ismerjük segédeit is, akikről a következőket tudjuk: Horváth Gyula Pestre került, ahol ma is könyvkötészettel foglalkozik; Mernyei Gyula Zalaegerszegen folytatja a mesterséget; Reczetár Kálmán egy pesti nyomdában dolgozik; Forstner Gyula Grazban van; Borbás László a MÁV-hoz került; Stampf István kőszegdoroszlói gazdálkodó lett. Ruszke Lipót 1944-ben bekövetkezett halála után fiatalabb lánya, Erna vette ál a műhely vezetését. Ruszke Erna 1902. február 20-án született Sopronban. 1920-ban végezte el a tanítóképzőt Kőszegen. Minthogy nem tudott elhelyezkedni, édesapja műhelyében foglalatoskodott, ahol 1925-től egy évig tanonc volt. 1926-ban szabadult és segédlevelet kapott. Munkakönyve szerint 1926. szeptember 1-től 1927. szeptember 3-ig, majd 1937. augusztus 2-től 1941. február 20-ig dolgozott apja műhelyében mint segéd. Édesapja halála után, 1944. áprilisában, Szombathelyen Bán Sándor műhelyében mestervizsgát tett. Műhelye — mint azelőtt is — az utcáról nyíló két helyiségben van berendezve. Felszerelése: lemezolló, vágógép, aranyozóprés, továbbá a ma már használaton kívül helyezett faprések. Ruszke Erna a műhely átvétele óta egyedül dolgozik. Főleg gyáraktól és iskoláktól vállal megrendeléseket. Folyóiratokat, hetilapokat és közlönyöket köt. A jövő feladata lesz az itt ismertetett, sok korábbi adatot és emléket őrző műhelynek és a régi kőszegi könyvkötészet összefüggéseinek tisztázása. A családra és a műhelyre vonatkozó iratok közül ma is a Ruszke-nővérek tulajdonában vannak a következők: /. Ifjabb Ruszke Lipót munkakönyve A munkakönyv 1886. június 21-ről keltezett. 1886. június 6-ig id. Ruszke Lipót nezsideri könyvkötőmester műhelyében dolgozik, hetibére 1,50 forint. 1888. február 1-től Horváth Béla nezsideri könyvkötőnél segéd, hetibére 2,50 forint. 1893. április 4-től Kenyeres Károly soproni műhelyében dolgozik, hetibére 4,50 korona. 1894. január 15-től Printz József soproni könyvkötő segéde. 1895. augusztus 6-tól Schwartz Károly könyvkötészetében dolgozik mint üzletvezető, bére 24,— korona. 1 Ruszke Lipót felesége, Navratil Ernesztina cseklészi (Pozsony megye) születésű. Két lányuk közül a nagyobbik, Kata, Ullrich Edéné, 1900-ban született. Tanítóképzőt, majd tanárképzőt végzett. Marcaliba került, ahol férjhez ment. Innen Keszthelyre költöztek, ahol nyugdíjazásáig tanított. 2 Hawerlant Károly műhelye a Béke útnál, a mai Kiss János utca sarkán volt. Kb. a 40-es évekig működött. Ekkor a mester meghalt és özvegye egy pesti naptár-vállalatnak adta el a műhelyt. :i Hodászi József műhelye a Schätz! Frigyes utca 1. szám alatt kb. 1 évig működött, majd feltehetőleg tönkrement. 286