Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Bárdosi János: Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok Kőszeg-Hegyalján

A kamillát — akárcsak a hársvirágot — nagyon sokan szedik, mert ezt többféle betegség gyógyítására is felhasználhatják. Május végén, június elején szedik a virágfészket és szárított állapotban tárolják. A kamilla teáját köhögés esetén isszák, cukorral ízesítve. Egyesek a vöröshagyma száraz héját és piros kukoricát is tesznek a kamilla közé és úgy főzik össze. Szerintük így hatásosabb, mert a slájmot is megindítja. A kisgyerekeknek is teát főznek belőle hascsikarás alkalmával. Cukorral ízesítik és úgy itatják a gyerekekkel. A kamilla főzetét daganatokra, fájós vagy gyulladásos testrészekre is használják, a levével fürösztik, mosogatják, borogatják, vagy gőzölik a beteg testrészt. Szemfájás, szemgyulladás alkalmával kamillával mosogatják és gőzölik a szemet. Sokan az árpát is így gyógyítják. Gyakran fehér ruhába teszik a kifőtt virágot és azt éjszakára a gőzölés után a szemre teszik. Nemcsak a fájós szemet gőzölik lepedő alatt, hanem ugyanezt használják torokfájás, torokgyulladás, mandulagyulladás esetén is, sőt néhányan még fog- és fülfájás alkalmával is. Torok- vagy mandulagyulladás esetén a kamilla főzetével gargarizálni is szoktak. Ha valakinek megdagad a lába, ezzel mosogatják, ebbe fürösztik és a levével átitatott ruhával borítják be. Mindenféle daganatra jó, akár fürösztéssel, akár borogatóként. A fentieken kívül a kamillát még az állatgyógyászatban is alkalmazzák. Ha a szarvasmarhának megdagad a lába, kamilla főzetével mosogatják és a lével átitatott ruhával borítják be. Ha a szarvasmarha nem eszik, akkor is ezt itatnak vele, bár egyesek szerint ez csak a kisborjúnál hatásos. Ha a ló nem tud vize/lenyi, akkor a pipitér főzetének gőzével szokták pokróc alatt meggőzölni. Ez szerintük hűléstől van, ezért a gőzölés feltétlenül használ. LÁNDZSÁS ÚTIFŰ, (útilapu). (Plantago lanceolata L.) Területünkön útifüjj néven ismeretes. Gennyes sebre teszik szivatónak, kissé megpuhított, nyers állapotban. LÓSÓSKA, vagy lórum lapu. (Rumex crispus L.) A lusóskát csak az állatgyógyászatban használják. Lósóskát adnak a szarvasmarhának, ha hasmenése van. A sóska magját az abrakba keverik és úgy etetik meg az állattal. MOGYORÓ. (Corylus Avellana L.) Sokan magyarónak mondják, főleg az idősebbek. A mogyoróolajat fájós fülbe cseppentik és ettől elmúlik a fájás. NAGY ÚTIFŰ, (útilapu.) (Plantago major L.) Kőszeg-Hegyalja községeiben általában /apufujj néven ismeretes, néhányan azonban sebfüjjnek is mondják. Nyílt, vérző sebre teszik vérzéscsillapítónak, kissé megpuhított, nyers állapotban. NYÍRFA. (Betula verrucosa EH RH.) Területünkön a nyírfákat sokan megcsapullák, hogy a nedvét, a nyírfalét kifolyathassák. A fanedv nyerése kora tavasszal, rügyfakadás előtt történik, amikor a fában a nedvkeringés nagy erővel megindul. Ez történhet befúrással, véséssel, vagy kéreghasítással. Az előbbi módnál a fúrt, vagy vésett lyukba bodzafából készített csövet tesznek és alája poharat helyeznek el, hogy a fanedv abba csepegjen. (1. tábla). A másik mód hasonló a gyantacsapoláshoz, mivel itt is V alakban vágják be késsel, fejszével, vagy más vágóeszközzel, a fakérget és a bevágás alá rögzített edényben 210