Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Bárdosi János: Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok Kőszeg-Hegyalján

ségek gyógyítására felhasználhassák. Gyógynövények piaci árusítására csak ritkán került sor, de akkor is csak olyan növények esetében, melyek nagy tömegben szedhetó'k (pl.: hárs, kamilla). Ezen a helyzeten változtatott a bozsoki gyógynövényfelvásárló, mivel ő olyan gyógynövényekre is ráirányította a gyűjtők figyelmét, melyeket eddig nem is ismertek és hozzászoktatta őket a nagyobb mennyiségben és eladási céllal történő gyógynövénygyűjtésre. A gyűjtők, miközben szedik a gyógynövényfelvásárló által meghatározott növényeket, a maguk számára is gyűjtögetnek olyanokat, melyek egyrészt táplálékul szolgálnak (gomba, vadgyümölcs, sóska, stb.), másrészt különféle betegségek alkalmával — gyógyászati célra használhatók. Azokból a növényekből, amelyek felhasználási módját és hatóanyagát jól ismerik, mindig tartalékolnak a maguk számára is. Gyűjtögetésük célja tehát kettős; egyrészt pénzt, jövedelmet biztosítani, másrészt a saját szükségletüket is ellátni. E kettős szempont néha egybeesik, amikor a maguk számára is ugyanazt a növényt szedik, mint amit felvásárlásra. Az esetek többségében azonban más növényt gyűjtenek eladási, felvásárlási célra és ismét mást a házi szükségletükre. Erdőn, réten, mezőn járva — a céllal történő gyűjtés mellett is — mindig akad olyan növény, amit érdemes összeszedni. Az a tény, hogy ez az irányított gyógynövénygyűjtési mód már túlnő a néprajzi kutatási terület határán, nem teszi indokolttá, hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk. Ezt annál inkább sem tehetjük, mivel a gyakorlat általánosan azt bizonyítja, hogy az ilyen jellegű gyógynövénygyűjtéssel azok a személyek foglalkoznak, akik más növényeket (gomba, vadgyümölcs, stb.) is gyűjtögetnek nagyobb részben saját felhasználásra, fogyasztásra, kisebb részben pedig piaci árusításra, eladásra. Továbbá ugyanezen személyek a maguk számára is gyűjtenek hagyományos — korábban is már jól ismert és különféle betegségek alkalmával felhasznált gyógynövényeket, de természetesen nem olyan nagy mennyiségben, Mint ismeretes a néprajztudomány elsőrendű feladata a változások vizsgálata, az ilyen átmeneti időszakok alapos megfigyelése, a részletkörülmények pontos rögzítése és ezekből tanulságok, következtetések levonása. Ezért szükséges pl. az egyéni gazdálkodásból a termelőszövetkezeti gazdálkodásba való átmenet, vagy a korábbi halászati társulások, bérlői viszonyok és a szövetkezeti halászat stb. vizsgálata. A fentiek szükségességét, fontosságát senki sem vonhatja kétségbe. Feladatunk, hogy ne csak a múltat kutassuk, hanem az első perctől kezdve vizsgáljuk a születő újat is. E meggondolás alapján vizsgáltuk meg Kőszeg-Hegyalja jelenlegi gyógynövénygyűjtésének módját és körülményeit, ami csak egy részlet e terület gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodására vonatkozó kutatásaink eredményeiből, melyek publikálására későbbi időpontban kerül sor. Most tehát csak a gyógynövénygyűjtés újabb — szervezéssel irányított — módját mutatjuk be, párhuzamosan a hagyományos múlttal bíró gyógynövénygyűjtögetéssel és ez utóbbiak felhasználási módjával, a többi — táplálkozási, ipari, stb. célt szolgáló — növényre e közleményben nem térünk ki. Először a gyógynövényfelvásárló munkáját, jelenlegi körülményeit, szervező tevékenységének eredményeit ismertetjük. A bozsoki gyógynövényfelvásárló — Fatalin József,

15 aki Kő szegH egy alj a falvainak gyógynövénygyűjtési munkáit szervezi és irányítja —- 1958-tól J963-ig 3 Fatalin József egyszerű földműves, aki néhány hold földön gazdálkodott, s közben gyógynövényeket is gyűjtött. 1958-ban abbahagyta a gazdálkodást és a Herbaria Vállalat kiküldöttjének biztatására gyógynövényfelvásárló lett. Azóta állandóan járja a területet újabb gyógynövénylelőhelyek felkutatása céljából, szervezi a gyűjtőket, hogy minél eredményesebb munkát végezhessen. 192