Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Bárdosi János: Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok Kőszeg-Hegyalján

SAVARIA 2. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1964 GYÓGYNÖVÉNYGYŰJTÉS ÉS NÉPI GYÓGYMÓDOK KŐSZEG-HEGYALJÁN BÁRD OSI JÁNOS A Kőszegi hegység déli lábánál — a Gyöngyös mentétől nyugatra, ill. északnyugatra — települt öt magyar falut közös gyűjtőnéven Kőszeg-hegyaljai községeknek nevezzük. így nevezi ezt a környék, sőt Vas megye lakosságának nagy része is. Kőszeg-Hegyaljához az alábbi községek tartoznak: Cák, Velem, Bozsok, Kőszegszerdahely és Kőszegdoroszló. Ezekben a községekben végeztük a témával kapcsolatos kutatásainkat. (1. kép) Gyógynövénygyűjtésre — de más növény gyűjtögetésére is — nagyon alkalmas terület Kőszeg-Hegyalja, a maga jellegzetes szubalpin flórájával. Sok olyan növény él itt, ami másutt nem, vagy csak kis mennyiségben található. Ez a természeti adottság a meghatározója az itteni gyógynövénygyűjtésnek és a gyűjtés mérvének. Sok az erdő, rét, ligetes hely, ahol sokféle gyógynövény terem. E közlemény célja bemutatni, a fenti területre vonatkozóan a gyógynövénygyűjtésjelenlegi kettős formáját: 1. a szervezett irányítással végzett gyűjtést és eredményeit, — ezen belül a gyógynövényfelvásárló munkáját- valamint 2. a hagyományos alapon történő gyűjtögetést, az eszközkészlettel s a népi gyógymódokkal együtt. Vizsgálódásunk, illetve kutatásunk módszere a témának megfelelően kettős; néprajzi és statisztikai jellegű. Szándékosan írtuk a címben a gyűjtés kifejezést, mivel ez nem azonos a gyűjtögetés fogalmával. Néprajzi értelemben gyűjtögetés fogalma alatt ,, . . .azoknak a növényi vagy állati eredetű anyagoknak összegyűjtését értjük, amelyekkel az ember különféle szükségleteit fedezi".

1 E szélesebb körű, tágabb értelmű meghatározást leszűkítve, csak növényekre vonatkoztatva néprajzkutatóink így fogalmazták meg: ,,A termesztett növényeken kívül erdőn, réten, mezőn nagy számmal vannak olyan vadon burjánzó növények, amelyeket az ember sohasem termelt, gyűjtögetni azonban mindenkor gyűjtött mindennapi szükségleteire. Egyiknek a levelét, rügyet, kérgét, kóróját, fáját, másiknak a virágját, magját, bogyóját, termését, nedvét használta s használja fel sokszor még ma is. A vadon termő növények nemcsak táplálékul, hanem orvosságul, festékül, háztartási eszközül, építkezésre, ipari stb. célra is szolgálhatnak".

2 Néprajzi értelemben tehát az ember a saját szükségletére gyűjtögeti össze a növényeket, vagyis azért szedi, hogy közvetlenül saját, vagy családja szükségletére meghatározott céllal felhasználja. Napjainkban a gyógynövénygyűjtés hazánkban kétirányú, mivel egyfelől saját felhasználási célból gyűjtögetik, másfelől pedig központi irányítással országos vagy 1 A Magyarság Néprajza Bpest, É.n.IL 16. 2 Uo. 19. 189