Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Katona Imre: A Báthoryak, Batthyányak és Zrínyiek Habsburg-ellenes mozgalma a XVI. század második felében

táborozó hadserege az igéret és Zrinyi többszöri sürgetése ellenére sem sietett Sziget felmentésére, Zrinyi megsegítésére. A protestánsoknak az az álláspontja tehát, mely szerint Sziget elestében isten akarata nyilvánult meg, lelepleződött a kortársak szemében. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a Batthyányak horvátországi birtokai közvetlenül a Zrínyiek birtokai mellett feküdtek, s a Batthyányaknak választaniuk kellett aközött, hogy átengedjék-e birtokaikat a töröknek, vagy fegyvert fognak azok védelméért. Miután Miksa magatartása miatt a protestáns álláspont hitelét vesztette a magyar közvéleményben, s a török terjeszkedése egész Dunántúlt fenyegette, — Batthyány Boldizsár, a szigeti hős leányának, Zrinyi Doricának a férje, saját birtokai és a Dunántúl védelmében a törökkel való szembefordulás útját választotta. Ez a magatartás önmagában is nyílt szembefordulást jelentett az isteni akaratba való belenyugvást hirdető protestáns tanításokkal. Batthyány Boldizsár kemény harcot vív a nemzeti egység kialakítását bénító protestantizmussal, olyan vallási eszmékkel rokonszenvez, melyek nem akadályozták, hanem serkentették a magyarság önvédelmi harcát a törökkel szemben. Ezt a predesztinációs tanításoktól mentes anabaptizmusban találta meg, melyet feltehetően franciaországi és németalföldi utazásai során ismert meg. Ez a meggyőződése hívta ki ellene apja haragját és képezte az ellene emelt vádak alapját.

13 A fiát eretneknek tartó Batthyány Kristóf, a protestantizmus hatására, a török közeledésekor a családi birtokok elvesztésétől tart, mert úgy véli, ha a török — istentől vezettetve — ott támad leginkább, ahol hódít a bűn és az evangéliumot semmibevevő eretnekség, akkor Batthyány Boldizsár birtokait elsők között dúlja fel.

14 A szigeti hős, Zrinyi Miklós példája lebegett előtte, akinek legalábbis szerinte szintén a lutherizmustól való elfordulása miatt kellett katonáival együtt elpusztulnia. E beteges képzelődések mögött világosan felismerhetők személyes, vagyoni érdekei. Ugyanis bántotta, hogy az 1567-ben meghalt nagybátyja: Batthyány Ferenc birtokai nem rá, hanem fiára, Batthyány Boldizsárra 13 Apjához, Batthyány Kristófhoz írott levele szerint már Sziget eleste előtt is lelkesedik olyan politikai koncepciókért, melyek elítélik a keresztények egymásközötti viszályait, s az erők tömörítését, összefogását hirdetik a közös ellenség, a török ellen. „Pápa kedigazt mongja, — írja 1566. ápr. 14-én — hogi az elewbeni papák csiak az keresthienewekre hadakoztanak, de ew az termezet szerynt walo ellenségre akar hadakozni es mjndenel akar segiteny, ha egieb nem leszen, meg az rwhayates le adgya magarwl". 14 OL. Batthyány es. lt. Miss. 4698. — Batthyány Kristóf levele Batthyány Boldizsárhoz. Bécs, 1567. X. 16. Jó fiam, nem tudom, mit gondolsz, nem tudom, mit mielsz, nem akarod eszedbe venni magadat sem nem akarod látni, mibe gázoltál be. Oly sárba gázoltál, be, hogy higgyed a te tanácsid kik bele vittenek nehezen vesznek ki belőle. lm azt mielted hogy mind a ket hazat veszedelembe hoztad. Te lesz oka, hogy elvesz Magyarországiul, amit szegény bátyám nagy munkával, nagy fáradsággal nagy gonddal szabadított idegen kéztül meg Magyarország koronájához, azt te veszted el Magyarországtól ilyen jó hirt nevet lelsz te magadnak, hogy még idegen országban is pökni kezdenek te rád a Batthyány nemzetség nem leszen tiszteletbe te miattad, de én tenéked nyilván irom én részes benne lenni nem akarok mihelt meg szerzem itt dolgomat császárral azonnal alámegyek Pozsonyba mind az urak előtt, mind az ország előtt protestálni akarok, hogy én miattam el nem vész a két ház Magyarországtól sem én oka nem vagyok, hanem te miattad kell elveszni, azt te veszted el avagy oka veszedelmének mind élőkbe adom hogy értse mind az ország miképen cselekedtél, mert ha te ugy cselekedtél volna, mint jámbor fiúnak kellett cselekedni, nem jutott volna a házaknak erre dolga én azon tisztességemet mind az urak előtt, mind az ország előtt magamis meg tisztítom meg szabadítom és gondot akarom magamra viselnem, miképpen vénségemre holtomig tisztességgel, békességgel élhessek gondold meg immár micsoda hired, neved leszen tenéked Magyarországon Magyar nemzet között evei én nem tartozom, hogy elődbe adnám, mert nem ugy cselekedtél tevelem, hogy eztet érdemelnéd te éntőlem de azon tisztességemet más embernek bosszúságára nem akarom for(dé)tani. Dátum Vienne 16 okto: Anno dni 1567. 164