Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Pamer Nóra: A sárvári vár védelmi rendszere

később a XVII —XVIII. században is, gyakori az azonos forma különféle anyagú kialakítása, különösen tégla és kő esetében, melyeket egyenrangú építőanyagként kezeltek.) A kapualjban ásott kutatóárokban egy téglaburkolatot tártunk fel, a kaputorony külső síkján elhelyezett magassági jeltől —72 cm mélységben (a mai szinttől —40 cm-re). Ez a szint azonos a gyalogkapu küszöbjének szintjével, melyet a kapu előtt ásott kutatóárokban tártunk fel a reneszánsz kapu alsó, félhengeresen tagolt lábazati részével együtt. A sokat bolygatott talajból az egész ásatás folyamán, néhány jellegtelen újkori cseréptöredéken kívül leletanyag nem került elő. * A sárvári várral foglalkozó irodalom két várról, az ó és új várról tesz említést. Az óvárként emlegetett vár helyére vonatkozólag a vélemények megoszlanak. Vannak akik az újvár helyén tételezik fel, mások pedig az Óvári-dűlő közelében, a vasútvonal mellett, ahol a felszínen magam is találtam római kerámia töredékeket, s ahol egy árokvonulat ma is nyomonkövethető. Teljes bizonyossággal e kérdés addig el nem dönthető, ameddig az Óvári-dűlő és a mai vár teljes területének régészeti feltárása meg nem történt. Az óvár valószínűleg honfoglalás előtti erődített település volt, mit esetleg a honfoglaló magyarok is igénybevettek. Oklevelek tanúsága szerint a XIV. században Sárvárott már királyi vár állott.

2 1328 körül Újvárnak nevezték,

3 s bár bővebb leírásunk nem maradt róla,

4 elnevezéséből arra következtethetünk, hogy merőben más alakzatú volt mint az óvár, s hogy építése idején az óvár nem volt csupán a nép száján élő emlék, hanem esetleg még romjaiban állt, mert különben szükségtelen lett volna az ó és új megkülönböztetés. A várkastély falába elhelyezett emléktábla szerint a mai vár 1588-1615 között épült, ill. a várfalakat ekkor kőbe átépítik: PROPVGNACVLAHAEC ARCISHVIvS.CVMAN TEAFVISSENTLIG NEACOEP1TLAPIDEAFACERE 1NCLYTVSCOMESFRANC1SCVS NÁDASDIANNO 1588MENSE MAIOFINYTFILÏVSHAERES LEGITTIMVSBONORVMCO MESPAVLVS-NÁDASDIANNO 1615MENSEOCTOBRT-30 A szövegben a lignea kifejezés a megelőző vár faszerkezetére utal. E faszerkezetű vár alakja a mai is álló vár alakjához hasonló lehetett, de nem azonos a XIV. században említett királyi várral, hanem annál fejlettebb, hazánkban a XVI. században kialakult vártípus volt. 2 Csánky D.: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. 719. I. 3 Borovszky S. : Magyarország Vármegyéi és Városai. Vasvármegye. 94. 1. 4 Itt kell megemlíteni azt a téves adatot is, melyet Takács Marian említ, (A sárvári vár. Műemlékeink sorozat. 1957.42.

1.) hogy „már Anonymus is földvárnak említi". Az a Sárvár melyet Anonymus a 21. és 34. fejezetben említ a Szamos mellett állt. „et venerunt versus fluvium Zomus ad ilium locum, qui nunc dicitur Sarvuar et in eodem loco infra paludes, Thosu pater Lelu, congregata multitudine populi, fossatam magnam fecit et castrum munitissimum de terra construxit, „V, ö.: Kandra Kabos: A sárvári várispánságról. Századok 1884. 340 1. — továbbá Takács által említett irodalomban (Czobor В.: Magyarország középkori várai. Századok. 1877. 610. 1.) is az UgocsaBeregh megyében levő Sárvárról van szó. 10 Vas megyei Múzeumok Értesítője 145