Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)
Valter Ilona: Előzetes beszámoló az őriszentpéteri r.k. templom 1963. évi ásatásáról
Az Őrség legnagyobb helyén, Őriszentpéteren lévő templomot is feltehetően ekkor, a XVI. század közepén erősítik meg, és építik ki kis figyelőhellyé, melyet a körbevevő mély árok, és az e korban elterjedt palán kos erősítés (facölöpök közé döngölt föld), valamint a téglafal védett. A templom tornya kitűnő őrhely lehetett. Nyilvánvalóan a Kanizsa elleni végvárláncolat egyik kisebb láncszemét képezte. Az ásatás során a templom építési periódusainak tisztázására nem volt mód. E tekintetben csak a templom külsejéről leolvasható megfigyelésekre támaszkodhatunk. A KNy-i irányba tájolt templom déli oldalán díszes faragott kőkeretes kaput láthatunk. A kapu fölött két keskeny románkori és egy széles késői ablak van. Az ablak fölött négyszögű keretben fogsoros félköríves díszítés fut, egészen a déli oldal közepén lévő támpillérig. A déli oldalnak ezt a részét 3 széles álpillér tagolja. (8. sz. kép.) Az álpillérek és a fent leírt félköríves díszítés a déli oldal közepén lévő támpillértől keletre nem folytatódik. Ezen a részen és a szentélyen csúcsíves kőkeretes ablakokat találunk. (9. sz. kép.) Ez tehát egy későbbi bővítésre mutat. Az első periódus feltehetően a déli oldalon lévő középső támpillér vonaláig tart — a templom belsejében a diadalívig — és itt csatlakozott hozzá a ma már elpusztult szentély. (3. sz. kép.) E korai periódus nagyobb figyelmet érdemel. Homlokzata előtt álló négyzetes, kétemeletes tornyát a felső emeleten ikerablakok díszítik. Az ikerablak alatt lévő köralakú nyílás feltehetően későbbi alakítás. (1. sz. kép.) A torony formája, alaprajzi elrendezése hasonló a Baranya megyei mánfai templom tornyához. A hajó déli és északi oldalát a fentebb említett félköríves díszítés emeli ki. A díszítésen nagyon sokat ront a vastag vakolás. A vakolatréteg alatt idomtéglák vannak. Ezt bizonyítja Schulek Jánosnak 1926-ban a templom falán végzett vizsgálata: ,,tudott dolog volt, hogy a templomfal felső részének kiomladozó vakolatrétege alatt valamilyen építészeti tagozatnak kell rejtőznie. Ezt a tagozatot sikerült nekem ottlétemkor, néhány órai munka árán, a kitűnő minőségű vakolatréteg alól kihámoznom. Egészen különleges párkányról van szó, amely égett téglából készült, különleges idomtéglák és rendes falazó téglák érdekes kombinációjával. Az íves sornak minden egyes eleme egy-egy darab élére állított téglalap, 26 cm hosszú és 16 cm nagysággal, melynek felületéről az íves mező kb. Г mélységnyire be van mélyítve. Ezeket az álló téglalapokat élükre állított bekötő-konzolszerű téglák támasztják alá. Oly alakítás ez, melyre Nagymagyarországon analógiát nem ismerek, s amely ennél fogva különös figyelmet érdemel. A déli homlokzatnak a főkapu feletti szakaszán ez a párkány szintén megtalálható, azonban úgy látszik, gazdagabb varriációban, két soros alakítással". lfi A fentebb leírt díszítés alatt két románkori ablak van. A toronyhoz közel eső ablak díszítés nélküli, belsejében ép, bevakolt keskeny kőkeret van. A másik enyhén csúcsíves formájú és a kereténél kétsoros, egymással szembenéző félköríves díszítés van. A déli oldalon feltehetően három román ablak volt. Románkori templomainknál gyakori a déli oldalon lévő 3 ablak. 17 A hiányzó harmadik ablak a mai (késői) széles ablak helyén lehetett, és nyilvánvalóan e késői ablak nyitásakor pusztították el. (8. sz. kép.) A templom nyugati oldalán nincs bejárat. A déli oldalon díszes faragott kőkeretes bejárat nyílik. A szabálytalan félköralakú, kissé megtört ívű kapu keretének külsejét normán pálcatagok díszítik. A keleti részen alul nincs e pálcatag kifaragva. A normán pálcatagok alatt palmettaszerü díszítések vannak (8. sz. kép.). Jobban 16 Schulek János 1926. október 2-án kelt vizsgálatának leírása az őriszentpéteri r. k. plébánia irattárából. 17 Kozák K.: Arch. Ért. 89. (1962) 220. 132
