Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Katona Imre: Sárvár és a Nádasdyak a XVI. században és a XVII. század elején

Nádasdy Ferenc, Nádasdy Tamás fia már a protestantizmus lelkes támogatója. Uradalmaiban, így Sárváron is teljesen diadalra jut a reformáció. Apja nyomdokain haladva a tudományok és a művészetek lelkes támogatója. Az ó' idejében épülnek a sárvári vár renaissance részei. Míg a bejárati csarnok és az emeletes, földszinten boltozott helyiségekkel ellátott várkastély és a torony — legalábbis alapjaiban — a nádor halálakor, 1562-ben már áll, a rusztikus kapu és a hatalmasan kiépített olasz rendszerű bástyasor Nádasdy Ferenc és ennek fia, Nádasdy Pál idejében, 1588 és 1615 között készült el. Nádasdy Ferenc bár elsősorban hadvezérként ismeretes, mint a dunántúli seregek fó'generálisa, hadvezéri tevékenysége mellett a tudományok művelésének és terjesztésének is lelkes híve. Udvarában tovább virágzott a Nádasdy Tamás idejében fejló'désnek indult protestáns irodalom. Egy ideig udvarában szolgált Batthyány Boldizsár udvari papja: Beythe István is, aki segített Clusiusnak, a világhírű belga botanikusnak Pannónia növényeiről és gombáiról szóló hatalmas műve anyagának összegyűjtésében és feldolgozásában. Ez a hatalmas mű Batthyány Boldizsár költségein jelent meg Németújváron. Nyomdai munkálatait a hite miatt Laibachból elűzött, a Batthyányak és Nádasdyak támogatását élvező híres vándor nyomdász, Manlius végezte.

20 Mint ismeretes, Beythe István hátatfordított a lutheri reformációnak és Kálvin tanításaihoz pártolt. Ezért 1585-től 1612-ig, vagyis haláláig, püspöki tisztje betöltetlen maradt. Ennek tulajdonítható, hogy Nádasdy tábori lelkésze, a protestáns vita-irodalomról ismeretes Magyari István, csak egyházkerülete esperesi rangjáig emelkedhetett. Magyari István számos vita-irata között legjelentősebb ,,Az országokban való sok romlásoknak okairól" с 1602-ben írt főműve.

21 Az a felfogása, hogy Isten bűneinkért és az igazhittől való elszakadásunk miatt veret a törökkel, már Károlyi Gáspár „Két könyv" с művében felbukkan; Magyarinál azonban ez már történetbölcseleti koncenpció lesz. Ezzel tulajdonképpen Luther, Melanchton és a magyarországi protestánsok, Conradus Cordatus, Serédy Gáspár, Dévay Bíró Mátyás felfogásához nyúl vissza. Ez a koncepció, — melyet később Pázmány, sőt Zrínyi is átvesz és átalakít, már a XVI. sz. második felében és különösen a Sziget elestével előállott új politikai helyzetben még a kortársak szemében is konzervatívnak tűnt. A Báthoryhoz csatlakozó, és az ország nemzeti megújulásáért küzdő magyarországi főurak világosan felismerték e felfogás tarthatatlanságát. Jellemző, hogy Bornemisza Péter az „Ördögi kísértetek"-ről szóló művében — mely első ízben a Postillák IV. kötetében jelent meg — nyíltan szembefordul Magyari és társai ortodox felfogásával és az elrettentő példák százaival bizonyítja, hogy ,,az embernek ember elleni izgatása" és „Török, Tatár rablásának, fogságnak avagy valami egyéb evilági hadakozásnak, egymásra törésnek" ugyanúgy az ördög az oka, mint az „országok romlásának, városok gyújtásának, döghalálnak, avagy midőn csak kivont fegyvert látunk is kettő között egymás ellen, avagy meggyulladott házat, avagy kőesőt, kemény szelet, avagy farkasok dühösségét, ebek mardosását, egymás között való perpatvart, szitkot, haragot, veszekedést." Ördög az, „ki még az ebeket is össze veszti, és egymással mardostatja." Míg tehát Magyari és a protestánsok szerint a törökkel tulajdonképpen Isten hadakozik ellenünk, hogy bűneinkért megverjen bennünket és figyelmeztessen bűnösségünk következ20. Gombocz Endre: A magyar botanika története. 1936. 68 — 133. 1. — Horváth János: i. m. 337-338. 1. 21. Payr S: Magyari István és Báthory Erzsébet. Klny. a Prot. Szle 1912-es évfolyamának 4 füzetéből. 4 — 6. 1. 245