Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Katona Imre: Sárvár és a Nádasdyak a XVI. században és a XVII. század elején

vács és kőfaragó is.

16 A Nádasdyak szerették és megbecsülték őket, saját uradalmaik gazdasági fellendítését szem előtt tartva nem törődtek azokkal a Habsburgok által a magyar törvényhozásra oktrojált tilalmakkal sem, melyek már ekkor, 1548ban előírták az anabaptisták kiűzetését. Ekkor folyik a lékai vár építése, megerősítése. Az építők között találhatunk újkeresztény mestereket is, akik nemcsak ácsmunkákat végeztek, hanem emellett az ón- és üvegműves, asztalos és pintér-munkákat is ellátták, sőt az 1556-ban Sopronban emelt „mola boaria"-hoz hasonlóan, 1559 körül Lékán is csináltak egy szárazmalmot egybeszabott lisztpaddal. Lékán és Keresztúron kívül Sárváron, a vár javításán is dolgoznak újkeresztény mesteremberek. Ezeket Nádasdy Tamás személyes utasítására rendelték át Keresztúrról, illetve Lékáról, ahol még 1560-ban is dolgoznak a várkút bonyolult vízművén. Állandó lakásuk Sopronban volt, innen jártak Lékára és a szomszédos Keresztúrra, hogy munkáltatójuk, Nádasdy Tamás nádorispán parancsait teljesítsék. Az egykori levelek, az új keresztényeket „kalugyereknek" nevezik, nyilván sajátos, a görögkeleti papokra emlékeztető ruhájuk, szakálluk és a lakosságtól elütő szokásaik miatt. Ezek idegensége és szokatlansága nemcsak a lakosságot, de magát Nádasdy Tamást és embereit is foglalkoztatta. A források szerint a Nádasdyak szerették és megbecsülték a váraikban, falvaikban dolgozó újkerestényeket. 1548 és 1562 közötti időből egyetlen olyan esetről sem tudunk, hogy Nádasdy Tamás zaklatta vagy üldözte volna őket. Nádasdy Tamás humanista volt a szó valódi értelmében, birtokain éppoly békében éltek a katolikusok, mint a protestánsok. Magatartására jellemző, hogy vallási hovatartozása ma is vitatott, egyesek szerint a katolikkusokhoz, mások szerint a protestánsokhoz, egy újabban felmerült nézet szerint pedig az újkeresztények által vallott és terjesztett anabaptizmushoz húzódott.

17 Fia, Nádasdy Ferenc, a híres „Fekete Bég", apja nyomdokait követte. A tudományokban való elmélyedés mellett a kardforgatásban is kivált. Ebben az időben a XVI. sz. 60-as, 70-es éveiben, már világosan kibontakozott és egyre népszerűbbé vált az ortodox protestáns koncepcióval szembehelyezkedő törekvés, a nemzeti egység megvalósításának gondolata. E törekvések egyik vezetője: Batthyány Boldizsár. A mozgalom nemcsak az ország főuraira támaszkodik, hanem külföldi kapcsolatait is kiépíti.

18 Báthory István erdélyi vajda, lengyel király a mozgalom irányítója és szervezője. Rudolf világosan látja, mi készül ellene, de a Habsburgok hagyományos politikájának kudarcával járna, ha Batthyány Boldizsár ellen erőszakkal lépne fel. így is több ízben megkísérli, hogy Batthyány Boldizsárt Bécsbe rendelje és letartóztassa.

19 Batthyány azonban gyanút fog, illetve bizalmasai tájékoztatják Rudolf szándékáról és várában marad. 1569-ben két letartóztatásra kerül sor. Az egyik áldozat Dobó István, az egri hős, a másik Balassi Bálint apja, Balassi János. Miután azonban nem bizonyosodott be az összeesküvés gyanúja, szabadon bocsátották őket. ,,A gyanú, bármily ártatlanul is ért királyhű érdemes embereket, egy most felbukkanó realitás kifejezője volt, s mint ilyen, földalatti morajként előre jelezte a következő század nagy megmozdulásait." A Báthory István politikáját támogató magyar főurak politikai, koncepciójának kibontakozását nehezítette a protestantizmus széleskörű terjeszkedése. 16. 1560.

1.11. Sombory Gergely említi levelében a soproni üvegablakkészítőt, akit a habánok nem engednek a külső várban dolgozni. Századok, 1907. 636. 1. — Payr S: A soproni evang. egyházközség tört. Sopron, 1917. 91—92. 1. 17. Krisztinkovich Béla: Habán emlékek Sopronban és környékén. Soproni Szemle, 1960. 3. sz. 222. 1. 18. Báthory és Batthyány Boldizsár személyes kapcsolatára a Batthyány család számos levele utal. OL. Batthyány es. lt. Miss. 2261. 19. Takáts S: Régi idők, régi emberek. I. 8. old. 244