Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Katona Imre: Sárvár és a Nádasdyak a XVI. században és a XVII. század elején

szerzett birtokaiból. Hirtelen haragjában megátkozza fiát és minden személyes kapcsolatot megszakít vele, gyalázza, rágalmazza, istentelen és eretnek hírét költi az ország és a király eló'tt. Batthyány Boldizsár apja és saját példáján is tapasztalja, hogy ez a protestáns vallási koncepció lehetetlenné teszi a nemzeti eró'k összefogását, mert megosztja a magyarságot, szembeállítja egymással a protestáns magyarokat a katolikus magyarokkal.

11 E vallási koncepció kiteljesedését Nádasdy Tamás, Sárvár ura már nem érhette meg, mert 1562-ben meghalt. Életét — ugyanúgy, mint a korabeli fó'urakét — nagy lendületek és megtorpanások jellemzik. Vallását és pártállását aszerint változtatta, ahogy éppen személyes vagy országos érdekei megkívánták. Egyszer katolikusnak, másszor Luther buzgó hívének és terjesztőjének vallotta magát. Kezdetben Melanchton wittenbergi köreihez kapcsolódik, a protestánsokat segíti és támogatja. Számos Melanchton-tanítvány tartózkodott rövidebb vagy hosszabb ideig udvarában, akik szintén jelentősen hatottak rá. Közülük mint a legkiválóbbakat, különösen Dévai Bíró Mátyást és Sylvester Jánost említhetjük meg. De rajtuk kívül kapcsolatban állt Serédy Gáspár felvidéki kapitánnyal is, aki szintén buzgó terjesztője volt Melanchton elveinek. Serédy révén került hozzá Dévai Kátéja és ő ismerteti meg vele a török csapás okairól szóló protestáns tanításokat.

12 A XVI. század 40-es, 50-es éveinek magyar főurai gyakran olvassák Melanchton munkáit, így Batthyány Boldizsár is, akire szintén hatottak ezek a tanítások.

13 Később Nádasdy Tamás gondolkodásában is csökken a melanchtoni tanítások hatása, mint ezt későbbi intézkedései mutatják. Melanchton élesen szembeszállt minden olyan plebejus-evangelizációs mozgalommal, mely tagadta a világ kétrendűségéről, az egyházi és a világi hatalom kettőségéről szóló lutheri elképzeléseket és a teljes egyenlőség földi megvalósíthatóságát hirdette.

14 Ezzel szemben Nádasdy Tamás — mint egyebekben lelkes Melanchton-követő — ahelyett, hogy szembefordult volna az „alstadti szellem" követőivel, a Münzerhez hasonló elveket valló új keresztényeket, másszóval anabaptistákat talán Magyarországon elsőként foglalkoztatta birtokain, Lékán, Sopronban, Keresztúron (Deutschkreutz) Sárváron és az uradalom falvaiban, Sopronhorpácson stb.

15 A megismétlődő török támadások szükségessé tették az ország véderejének fokozását, az elhanyagolt, omladozó várak, kastélyok és erősségek építését, javítását. E munka —mint a várleírásokból és más építészettörténeti munkákból ismeretes — sok mester-szakértő közreműködését tette szükségessé. A hazai mesterek száma kevés volt a szükségletek ellátására, valamint szakértelmük sem volt mindig elegendő a nagy monumentális feladatokhoz. Ez az oka annak, hogy az építkezések vezetésével legtöbbször olasz vagy német mestereket bíztak meg, de a kivitelezők között is igen sok az idegen, olaszok, németek és más nemzetbeliek. Ezek között anabaptistákat is találunk, akik főleg a Nádasdyak lékai, lánzséri, keresztúri és sárvári váraiban „miéinek", és odairányítják őket, ahol munkájukra a legnagyobb szükség van. E mesterek túlnyomórészt ón- és üvegművesek, de van közöttük ács, ko11. Batthyány Kristóf és Batthyány Boldizsár viszonyára vonatkozó adatokat. „A habán kerasnológia néhány kérdése" с kéziratos dolgozatomból vettem át. Az adatanyag jelentős részét a Batthyány család levéltárából merítettük.— 12. Balázs J: i. m. 147-150. 1. 13. OL. Batthyány es. lt. Batthyány Boldizsár levele Batthyány Kristófhoz. — 3094. Miss., 3094. 14. Szmirin: Münzer Tamáes népi reformációja. 52 — 53. 1. 15. Payr S: Protestáns volt-e Nádasdy Tamás? 25. 1. IG* 243