Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Csaba József: A kormos varjú (Corvus Corone L.) és korcsainak előfordulása Nyugat-Magyarországon

megfigyelése szerint az 1910 utáni esztendőkben számuk Kőszegen határozottan felszaporodott.

14 Ebből az időből — Kőszeg, 1914. III. 24. — származik a Madártani Intézet basztard példánya is. CHERNÉL I. későbbi (1917) írásában ismét említést tesz arról, hogy számuk Kőszegen szaporodóban van, s hogy gyakran kerülnek itt szem elé a dolmányos és kormos varjú keveredéséből származó korcsok.

15 Végül még egy kőszegi adattal rendelkezünk: 1959. II. 15-én a Szabóhegy fölött négy dolmányos társaságában láttam egy kormos varjút. PAUER Arnold szerint Kőszeg tőszomszédságában, tőle kissé délkeletre, Tömördön szintén megtalálta CHERNÉL I. a kormos varjú korcsát.

16 Vas megyének valamivel délebbre eső nyugati széléről már több előfordulási adattal rendelkezünk. Ezek között nagyon érdekesek FROMM Géza ide vonatkozó szombathelyi megfigyelései, ahol 1921. X. 25-én,

17 majd 1923. II. 25-én, X. 28-án, 1924. II. 27-én és IX. 22-én látott kormos varjakat, melyeket a két utóbbi esztendőben fészkelve is megtalálta.

18 Ugyancsak értékesek DR. BÁRDIO Adolf hasonló észlelései. Ő, mint a Madártani Intézet külső munkatársa, Szombathelyen és annak szomszédságában éveken át végzett madártani kutatásokat, melyeknek során 1922 körül Szombathely (Űjperint), Ják és Pornóapáti környékén a kormos varjúnak több példányát gyűjtötte, sőt fészkelését is megállapította. A dolmányos varjúval való közös költését, vagy korcsok előfordulását azonban nem tapasztalta. Kár, hogy madárgyűjteménye és madártani feljegyzései a háborús események folytán megsemmisültek, mert azokból további részletes adatokat tudhatnánk meg. Legutolsó szombathelyi kormos varjú adatunk: 1955. IV. 30-ból való, amikor az úgynevezett Kukullói-erdő szélén láttam egy példányt. A fentebb említett három utóbbi előfordulási hely között fekszik Nárai, melynek területén a következő időpontokban észleltem kormos varjút, ill. korcsait:

19 1955. IV. 10.: K+D, IV. 23.: 1 B, V. 5.: 1 K + 3D, 1957. II. 26.: 8-10 D + l K, 1958. II. 9.: 1 K, III. 30.: 3 D + l K, VIII. 28.: 30 D + l K, IX. 14.: 1 K, X. 24.: 8-10 D + l K, 1959. II. 1.: D + K párban, III. 30.: 3 D + l K, IV. 17.: 1 K, V. 11.: 2 D + l B, V. 24.: D+K párban, VI. 3.: 3D + 1 B, 1960. III. 27.: 3 D + l K, IV. 24.: fészkéből kilőve 1 öreg korcs, mely a Madártani Intézet gyűjteményébe került. A szomszédos Felsőcsatár határában szintén láttam néhányszor: 1958. VI. 24.: 18-20 D+2 K, VI. 30.: 15 D+2 К és 50 D + 3 B, VIII. 29.: 60-80 D + l К + 1 В, XII. 9.: 25 D + l К és 10-15 D + 3 K. Vas megyei előfordulásuk eddig ismert legkeletibb pontja Ikervár, ahol 1956. IX. 23-án a Rába közelében 15—20 dolmányos varjú társaságában egy jól megkülönböztethető korcsot észleltem. A legnyugatibb adat: Vasszentmihály 1958. VIII. 10., MOLNÁR János látta itt dolmányos varjúval szorosan párban. A közeli Csákány dor oszlóból már sokkal több előfordulási adatunk van. Évekre terjedő folyamatos megfigyelési idő alatt a következő időpontokban ész14 Schenk, J.: Madarak. (8) I. p. 311. 15 Chernél, I.: Adatok Magyarország madárfaunájához. Bpest, 1917. 16 Pauer, A. : Vasvármegye természeti emlékei. Kny. a Csornai Prém. Kanonokrend szhelyi Szt. Norbert gimn. 1931-32. évi Értesítőjéből Szhely, 1932. p. 44. 17 Warga, K.: Madárvonulási adatok Magyarországból. Aquila XXIX (1922) p. 106. 18 Warga, K.: Madárvonulási adatok Magyarországból. Aquila XXXII—XXXIII (1925 — 26) p. 82-83. 19 A kormos varjút K, a társaságában látott dolmányos varjút D, a korcsokat pedig В betűveljelölöm. 42