Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

S. Pável Judit: A szombathelyi Savaria Múzeum története

nyitvatartási ideje alatt lehet olvasgatni, de a kikölcsönzés egy évre fel van függesztve. Ugyanezen a közgyűlésen Végh Gyula indítványára megszavazzák a Régészeti Egylet Évi Jelentéseihez hasonlóan a Kultúregyesület Évi Jelentéseinek kiadását is, ebből azonban sajnos nem lesz semmi. A költségvetés megvitatásánál úgy döntenek, hogy a 3 ezer К államsegélyből a Főfelügyelőség felszólítására 2500 K-t az őrök tiszteletdíjára fizetnek ki. A Kultúregyesület bevételeiből viszont csak a tárak gyarapítására, gondozására költenek: a könyvtárnak 400 K, régiségtárnak 600 K, néprajzi tárnak 500 K, természetrajzi tárnak 400 K, képtárnak 240 К évi segélyt szavaznak meg.

70 J/Pf , A Múzeum kibővítése közművelődési házzá A Kultúregyesületet létrehívó társadalmi igény így testet ölt. Idegen népek síri kultúrája mellett, az új tárakkal, könyvtárral, a magyar nép eleven művelődését igyekszik szolgálni. Az Egyesület tagságának egyik része azonban még szélesebb munkaterületet kíván. Felmerül a képkiállításokra meg nem felelő helyiség hiánya és ehhez kapcsolódik — már az építkezések ideje óta — mozgalmával a Kultúregyesület Titkársága, amely tulajdonképpen nem is múzeumot, hanem kultúrházat szeretne látni, előadásokra alkalmas nagyteremmel, öltözőkkel, műtermekkel, próbahelyiségekkel stb. Mivel a múzeum megépítése után nem igen remélhették, hogy egy külön kultúrház költségeire is fognak fedezetet találni, ezért Báthori István városi mérnökkel bővítési tervet készíttet a Kultúregyesület. A minisztérium módosítani kívánja ezt. Nem akarja az épület stílusát megbontani. Sok vita merül fel a beosztás miatt is. Lassan a minisztérium is elfogadja a bővítés gondolatát. A szakkérdések eldöntését végül 1909. március 2-án a Kultúregyesület egy mérnökökből és építészekből álló bizottságra bízza.

71 Elfogadják Wälder Gyula műépítész újabb terveit és László Sándor építészre bízzák a munka végrehajtását. A múzeum keleti szárnyán hátrafelé 500 személy befogadására alkalmas előadóteremmel és néhány kisebb helyiséggel közművelődési házzá alakítják az épületet. Az állam összesen: 85 ezer К segélyt ad erre a célra, a munka befejezése után mégis marad 20 ezer К adósság. Sajnos — annak ellenére, hogy a kultúrházra valóban szükség volt — ez a túlméretezett kultúrprogram egy egyesület számára, ez a túl sokat akarás, a hátramaradt adósság, éppen a kapitalizmus robbanásig feszült válsága idején megoldhatatlan nehézségek elé állítja az egyesületet. Éppen az eredeti célkitűzések, a múzeumi munka szorul mindjobban háttérbe, ezért lassan megbomlik az összhang a Múzeum és a Kultúregyesület között. Az adósság megbénítja az életet, hiszen az épület karbantartása, javítása csak újabb adósság árán lehetséges, így történhetik meg, hogy 1928-ban, 20 évvel az építés után, még mindig 17 ezer P az adósság.

72 A kultúrház élete 1910-től a világháború végéig Az átalakítás évében, 1909-ben a további építkezés ellenére, igen meleg érdeklődés kíséri a múzeumi életet. 9519 ingyenes látogató érkezik, s ebben a számban nincs benne a helybeli és vidéki tanulóifjúság. Bögötei, sárvári, rohonci elemi 70 Jkv. a K. 1908. X. 29-i közgyűléséről. Sav. Múz. 1. 71 - 1909. III. 2-i közgyűléséről. Sav. Múz. I. 72 Krisztin Ernő: a KÉ. III. Szombathely, 1929. 306