Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)
S. Pável Judit: A szombathelyi Savaria Múzeum története
régiségtárnak 5 ezer látogatója van már. 1879-ben Lipp Vilmos, az Egylet tulajdonképpeni létrehozója, megválik a titkári hivataltól, melyet 7 éven át betöltött, mert a keszthelyi gimnázium igazgatójává nevezik ki. Tagtárs marad továbbra is 51 és még 6 év múlva, 1885-ben is azt olvashatjuk dr. Burány titkári jelentésében „Lipp Vilmos közleményeivel és értékes ajándékaival ma is állandóan gazdagítja a múzeumot." Lipp Keszthelyen is igen nagy eredménnyel dolgozik, s fenékpusztai kutatásai ott is alapvetőek. A titkári hivatalt RezsóTy György tanár veszi át tó'le, s már a következő évben azzal vádolják a pestiek az Egyletet, hogy tétlen. 52 Valóban csendesebb évek következnek, hiszen az összegyűlt hatalmas anyag osztályozása, rendezése, elhelyezése nem kis feladat. Az Egylet elsó' elnöke, aki teljes tekintélyével és anyagilag is erőteljesen támogatta a régiségtárat, 1881-ben meghal. 1881-től 1883-ig nem is volt elnöke az Egyletnek. A kapitalizmus fejlődésében beállott gazdasági válság mindjobban érezteti hatását a Régészeti Egylet életében. 1881-ben anyagi gondok miatt csökkenteni kell az Évi Jelentések ívterjedelmét. 53 Ettől kezdve a régészeti cikkek, tudományos értekezések orgánuma az Archeológiai Értesítő lesz, melyben különösen a kilencvenes években Kárpáti Kelemen tollából jelennek meg Vas megyei vonatkozású írások. 1884-ben többen visszaküldik a Jelentést, s nem fizetnek tagdíjat, bár a tagság létszáma még 650 marad, már 2080 forintra nő a tagdíjhátralék. 54 Ebben az évben megint új titkár kerül az Egylet élére dr. Burány Gergely tanár személyében, aki a lelkesedés csökkenését a megszokottságban és az anyagiasabb gondolkodásmódban látja. A válságos évek küzdelmeit nehezen bírja, s már két év múlva szeretne lemondani a titkárságról. 1887-ben több a tagdíjhátralék, mint a befizetett összeg. Végre a közgyűlés határozott választ követel a tagságtól: tagja marad-e az Egyletnek és fizet-e? 512 tagból 192 marad! Most már olyan súlyos az Egylet anyagi helyzete, hogy le kell mondjanak a Jelentések évenkénti kiadásáról. 55 Az Egylet mindjobban elveszti kapcsolatát az anyagi boldogulásért küzdő polgársággal. Jóformán csak az értelmiségiek köréből akad még néhány lelkes pártfogó, aki megpróbál új tagokat toborozni és 1895-ig 235-re emelni a létszámot. Ez az eredmény sem állandó, ingadozásokat mutat, mert a tagság folyton cserélődik A múzeum fenntartó szerve halódik. Az életképtelenné, erőtlenné vált Egyesület helyére új kezdeményezésnek kellene lépnie. Természetesen ez a jelenség nem helyi, hanem csak része az országos viszonyoknak. A KULTÜREGYESÜLET MÚZEUMA A Kultúregyesület megalakulásának gazdasági és társadalmi háttere A múzeumi életnek ezt a terhes és vajúdó idejét akkor értjük meg igazán, ha a századvégi Szombathely gazdasági és társadalmi életét is megvizsgáljuk. A Szily idejében kis falunak nevezhető Szombathely a kiegyezés után 6900 lakosú polgárosodó városkává nő. Megindul az áradat a város felé: a falu nincstelenjei mint munkások, — nemesei, mint kapitalizálódó modern földesurak, vagy mint az 51 - 1879. 83. 1. 52 - 1879. 89. 1. 53 Jkv. a VRE. választmányának 1881. júl. 3-i közgyűléséről. Sav. Múz. I. 54 VREÉJ. vagyonkimutatás 1884. 39. 1. 55 T. j. (1887.) VREÉ. 1889. 66-67. 1. 301