Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Ambrus Béla: A Vendvidék zoocecidiumai

A szubalpesi flóra nincs meghatározott magassághoz kötve, hanem ott található, ahol a fennmaradásához szükséges feltétel biztosítva van. Döntő feltétel a vízszükséglet állandó jelenléte. Ezért főleg völgyekben, források, csermelyek közelében húzódik meg. Az osztrák határ és a Szölnöki-patakvölgy részben párhuzamos, részben feléje húzódó szűk völgyek legmélyebb pontján foltokban a noricumi fiórasáv utolsó képviselőit lehet fellelni. Tudvalevő, hogy a noricumi flóra egyik jellegzetes képviselője a Lycopodium clavatum, amely itt négyzetméteres foltokban terjeszkedik. A méteres magasságú Pteridium aquilinum levelein fellelhető a soproni, kőszegi noricumi növényfoltokon élő Dasyneura filicina és D. pteridicola ritka gubacslégy torzítása. Ugyancsak gyakori a Populus tremula idei hajtásvégek leveleit sodró Dasyneura populeti, majd a levélnyelet duzzasztó Syndiplosis petioli gubacs. A noricumi flóraelemeken élő hasonló eredésű zoocecidiumok eme határmenti előfordulása ugyanolyan betüremlés, mint az északabbra levő kőszegi és soproni, amely mintegy 500 méter szélességű, É-D irányú, melynek déli pontja Lujza-major és északi része a 343 méteres János-hegy. Ettől északra már csak a határsáv ingadozó szélességű, megszakadó növényfoltján fedezhető fel néhány képviselője (lásd térképvázlat). Tőle keletre a Szölnöki-patak és a határvonal közötti ősi növénytakarót felszabdaló kultúrterület adventiv növényzetének gubacsai keverednek a szubalpesi faunaelemekkel. A Pteridium aquilinum egyetlen levelén osztozik a szubalpesi eredésű Dasyneura filicina, D. pteridicola és a praenoricumi harasztot torzító Chirosia parvicornis gubacsokozó. A Populus tremula egyaránt gazdája a noriSonchus oleraceus levelén kidudorodó légygubacsok. Bennük egy-egy magános lárva él. Okozója Cystiphora sonchi F. Lw. gubacslégy 29