Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

S. Pável Judit: A szombathelyi Savaria Múzeum története

régiség, 285 középkori érem, 64 db középkori régiség. A helyi és vidéki épületeken feljegyzett kőemlékek száma pedig 30 db. E szép eredmény alapján határozatot hoznak a régiségtárnak a nagyközönség számára való megnyitásáról. A Vasmegyei Lapokban értesítik a megye lakosságát, hogy minden kedden 9 —12-ig és vasárnap 2 —5-ig belépődíj nélkül látogatható a régiségtár. Ezzel a helyi múzeum működése szerényen, minden külső ünnepély nélkül ugyan, de 1872. július 28-án megkezdődik. A céltudatos régiséggyűjtő munka és a gyűjtemény tudományos feldolgozása nagy lendülettel halad tovább a megkezdett úton. A már említett Varsányi János mérnök levélben közli korábbi kutatási tapasztalatait és a még kiaknázásra váró területeket. Az általános pénzhiány miatt, azonban kutatóásásra nincs fedezet, így az ásatások alkalmiak, vagy egy-egy jómódú pártfogó kegyétől függnek.

23 Ehelyett inkább a társadalmi adakozás útján igyekeznek a régiségtár állományát gyarapítani. Az első újságban közzétett felszólítást újabbak követik, sőt egy nyomtatott sablon készül, amelyet névre szólóan, vagy intézményhez, hivatalhoz intéznek, és megnevezve a műtárgyat, kérik annak birtokosait, hogy „a tulajdonjog fenntartásával, vagy anélkül'-' engedjék át kiállítás végett az Egyletnek.

24 íme a további eredmény: az 1873. évi Jelentésben azt írja Lipp, hogy a római éremgyűjteményben négy évszázad idő van már képviselve, kevés hiánnyal. A megye területéről több mint 3 ezer régiség gyűlt össze. Megállapítása szerint a római bronz —, üveg —, és agyagipar termékei rendkívül finom antik ízlésről tanúskodnak. Az agyagipar feltehetően nagyban virágzott Savariában. Amint a város területén bármilyen építés, vagy földmunkálat hírét veszik, azonnal elmennek — legtöbbször maga Lipp —, hogy el ne veszelődjön semmilyen, esetleg felszínre kerülő régiség. így lassan átmegy ezek értékelése a köztudatba. Három figlinát (fazekas kemencét) fedeznek fel, s az itt talált sok edény, mécs, minták nyolc fazekas névbélyegzőjét viselik.

26 A római feliratoknak pedig máris olyan változatosságával dicsekedhetik az Egylet, amilyen a budapesti országos múzeumon kívül sehol sincs az országban. Ősrégészeti munka Tekintsünk ezután végig az Egyletnek különböző munkaterületein végzett további munkáján! Az 1874-ben meginduló ősrégészeti kutatásra a lendítő hatást 1876. augusztusában Budapestre tervezett nemzetközi ősrégészeti és embertani kongresszus adja. Erre az alkalomra az Egylet tervbe veszi a megye ősrégészeti térképének elkészítését.

27 Lipp felkéri a tagságot az egész megyében statisztikai adatok szerzésére, bejelentésére.

28 Hogy az adatszolgáltatással, gyűjtéssel közreműködők munkájuk eredményét láthassák, a Régészeti Egylet 1875. Évi Jelentésében közzé is adja azt.

29 A kongresszus 1876-ban az egész világról idesereglett tudósok előtt 35 ezer tárgyat állít ki és fényesen bizonyítja, hogy a tudományok művelése terén hazánk nem elmaradott ország. A Régészeti Egylet 150 darabbal képviseli 23 T. j. VREÉJ. 1874. 102. 1. 24 A nyomtatvány fennmaradt példányai 1872. Sav. Múz. I. 25 T. j. VREÉJ. 1873. 70-73.1. 26 Lipp Vilmos: A római agyagipar a vasmegyei régiségtárban. VREÉJ. 1885. 65.-66. 1 27 T.j. VREÉJ. 1876. 93. 1. 28 Jkv. a VRE.1874. jún. választmányi üléséről. Sav. Múz. I. 29 Lipp Vilmos: Leihelyeink. VREÉJ. 1875. 111-1115. 1 297