Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)
Palánk István: A Magyar Tanácsköztársaság iparpolitikája, az üzemek szocializálása Vas megyében
Főfeladatuknak tekintették a munkafegyelem javítását. Egy ismételt figyelmeztetés után is hanyagul dolgozó munkást elbocsátottak. Elhatározták, „hogy az összes művezetők naponként jelentést tenni tartoznak úgy a munkások körül előforduló ügyekben, mind az esetleges hiányok és egyéb műhelyi dolgokról." A határozat végrehajtásáról a július 29-én tartott gyűlés jegyzőkönyvben a következők olvashatók: „A múlt gyűlés határozata értelmében a művezetők a napi jelentéseket rendben beadják, és ennek eredménye máris látható, az ellenőrzés jobb mint volt és a munkateljesítményekben is javulás észlelhető, amit az ellenőrző munkástanács szívesen vesz tudomásul." A jegyzőkönyvek sorai a megváltozott termelési viszonyról tanúskodnak: megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása, megvalósult az üzemi demokrácia, a dolgozók résztvétele az üzemek irányításában, a termelési feladatok megoldásában. Fokozatosan érvényesült a termelés igazgatásának szocialista elve: a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésére támaszkodó egyszemélyi vezetés. A proletárdiktatúra lerakta a munka társadalmi szervezetének a kapitalizmusénál magasabbrendű típusa alapjait. A termelés központi irányítása A Tanácsköztársaság kikáltásakor az üzemek szocializálásának, az ipar irányításának központi szerveként létrejött a Szociális Termelés Népbiztossága. A népbiztosságon szakosztályokat állítottak fel. Ezek a szakosztályok irányították az egy-egy szakmához tartozó üzemek működésének technikai és gazdasági menetét. A területi igazgatási feladatokat megyei szervek látták el. Hamarosan kitűnt, hogy szükséges a területi igazgatási szervek egységes kiépítése. A szociális termelés végleges szervezetének megállapításáig a Forradalmi Kormányzótanács április 20-án ideiglenes helyi és kerületi ipari termelési tanácsok megalakítását rendelte el. Minden olyan községben, városban amelyben legalább 3 szocializált üzem volt, Ipari Termelési Tanácsot kellett szervezni. Az Ipari Termelési Tanács gondoskodott a Szociális Termelés Népbiztossága rendeleteinek végrehajtásáról, a közvagyon megóvásáról, a termelés folytonosságának, az üzemek együttműködésének biztosításáról. Szombathely város direktóriuma a Vasmegyei Hírlap 1919. április 30-i számában felhívta ,,. . . a város területén levő ipari és közlekedési összes üzemeket, hogy termelési biztosaik, üzemi ellenőrző munkástanácsaik elnökei nevét ide folyó évi május 2-ig jelentsék be, az üzemek minden teljes 100 főnyi munkáslétszám egy-egy kiküldöttjét vele ugyanezen határnapig közöljék; a szakszervezetek helyi csoportjait felhívja, hogy minden 200 tag után, valamint a taglétszámnak 200 főt el nem érő töredéke után is egy-egy kiküldöttet ide fenti határnapig ugyancsak nevezzenek be. Az ekként benevezendők az ideiglenes ipari termelési tanács tagjai lesznek, s ezért azok nevének sürgős közlése a tanács működésének mielőbbi megkezdése érdekében fontos." A Tanács az ügyek közvetlen vitelére Intéző Bizottságot választott. Az Intéző Bizottságba az Ipari Termelési Tanács minden 10 tagja után egy-egy tagot küldött. A Kormányzótanács rendelete alapján a kijelölt városokban, így Szombathelyen is, Kerületi Ipari Termelési Tanácsot állítottak fel. Vas megye Direktóriuma ipari szocializálási ügyosztályának munkakörét a Vas megyei Kerületi Ipari Termelési Tanács vette át. A kerületi tanácsok feladata a szocializálás végrehajtása, az üzemek és a Szociális Termelési Népbiztossága közötti együttműködés bizto284
