Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)
Horváth Ferenc: Szombathelyi házszámozások
hozzácsatolják az egészet a Kiskar utcához 10 , annak folytatásaként, s attól kezdve megszűnik. Kis Kar utca, régebben Kis Karicsa nevű városrész, a városnak ugyancsak középkori települési része, amely a Hollán Ernő utca sarkától az Operintbe vezető hídig húzódott. 1933-tól, mint arra az előbbi utcánál utaltunk, hozzácsatolták a Kereszt utcát, 10 s jelenleg a Hollán Ernő és Vorosilov utcát összekötő utca. Kőszegi utca (Güns Gasse), ugyancsak régi utcája a városnak, de XVII — XVIII. századi jegyzőkönyveinkben Föl utca néven szerepel inkább. 1950 után nevezték el Beloiannisz utcának, a görög szabadságharcosról. Megye tér, a megyeháza előtti teret jelölték vele, mely a város kispiaca volt. 1860-ról 1828-ig Széchenyi térnek, 11 attól kezdve mai napig Berzsenyi Dániel térnek hívják. Megye téri utca, ugyancsak a XVIII. század végén kialakuló utcája a városnak. A régi városfal lebontása után, azzal szemben és annak helyén emelkedett épületekből alakul ki, részben egyházi épületek részben nemesi kúriák felépülésével. Mivel sarkán emelkedett a Gimnázium (mai Gyógypedagógiai iskola épülete) Iskola utcának is hívják egészen 1901-ig, amikor Hollán Ernő utcának nevezik el. 12 1950 után egészen 1959-ig viseli a Hevesi Ákos utca nevet, azóta újra Hollán Ernő nevét viseli. Nagy Kar utcza, vagy Nagy Karicsa ugyancsak középkori eredetű városrész, amely a vár és a Perint között terült el. Legrégibb jegyzőkönyveinkben találkozunk mindkét elnevezéssel, s nevét a mai napig megőrizte Nagykar utca néven. Püspöki tér elnevezés a XVIII. század végén bukkan fel, akkor, amikor Mária Terézia Szombathelyen püspökséget alapít, s megépülnek sorjában Szily alkotásai. A Székesegyház előtti teret nevezik így eleinte, s ekkor a mai Alkotmány utca még a mostani 8-as számú háznál kezdődik. Később a tér elnevezése Templom térre változik. 1928-ban a teret végleg megszüntetik, 13 s ettől fogva kezdődik mai Alkotmány utca a Savaria Gimnázium, illetve a Zeneiskola épületével. Rumi utca (Rumer Gasse) a városi jegyzőkönyvekben a XVIII. században fordul először elő, a városból kivezető rumi országút mellett épült házak sorát nevezték így annak idején. Az utca eleinte, de még 1857-ben is a mai Légszeszgyár utcavonaláig terjedt, s csak a XIX. századvégén épült ki tovább, egészen Gyöngyösszőllősig. Az utca 1933-ban a Mátyás király utca nevet nyerte, 14 1949-ben pedig Vorosilov utcának nevezték el, mely elnevezést azóta is viseli. Szőkeföldi utca, valamikor Szőkeföldnek nevezett település helyén a Ferences templom mellett indult Gyöngyösszőllős irányába, s a mai Gayer park helyén álló malomhoz, és fürdőhöz vezetett, amelyek Batthyány birtokot képeztek. Az 1880-as években már Fürdő utcának hívják, 1911-től 1949-ig a Brenner János utca nevet viselte, 15 azután Szabó Dezső utca lett, s 1957-ben nyerte a mai Derkovits Gyula utca nevet. Tizenháromváros valamikor a mai Lenin útnak a Március 15 tér és a Gyöngyös közötti része volt, amelyet 1914-ben szüntettek meg, 16 s attól kezdve egy utca lett az egész a vasútállomásig. 10 SzÁL. Szhely. r. t. város Kgy. jkv. 155/1933. számú véghatározat alapján 11 SzÁL. Szhely. r. t. város Kgy. jkv. 143/1928. számú véghatározat alapján 12 SzÁL. Szhely. r. t. város Kgy. jkv. 132/1901. számú véghatározat alapján 13 SzÁL. Szhely. r. t. város Kgy. jkv. 143/1928. számú véghatározat alapján 14 SzÁL. Szhely. r. t. város Kgy. jkv. 155/1933. számú véghatározat alapján 15 SzÁL. Szhely. r. t. város Kgy. jkv. 129/1911. számú véghatározat alapján 16 SzÁL. Szhely. r. t. város Kgy. jkv. 82/1914. számú véghatározat alapján 260
