Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)
Katona Imre: Sárvár és a Nádasdyak a XVI. században és a XVII. század elején
politikai tüntetésként ismét megjelentette — most már azonban a Balassiak költségén — királyt gyalázó könyvét, az Ördögi Kísértetek-et. (1584.) 25 Bornemisza Péter a XVI. századi Magyarország egyik legérdekesebb, egyben legkevésbé ismert egyénisége. Kezdetben Melanchton wittenbergi köreihez tartozott, később azonban — mint könyvei mutatják, különösen az Ördögi Kísértetek — szembehelyezkedik Luther és Melanchton 1528-as kiáltványával, mely elsőnek mondja ki, amit Magyari is hirdet, hogy a törökcsapás Isten büntetése bűneink miatt. Schulek Tibor és mások szerint Bornemisza — szemben Telegdi rágalmaival — következetes híve marad Luthernek és Melanchtonnak. Valótlan az az állítás, miszerint felfogása egyes teológiai kérdésekben lényegileg különbözött volna a lutherizmustól. Bornemisza ördögkomplexumának eredó'it a kutatók ennek megfeleló'en elsősorban nyugati, fóleg prtestáns kiadványokban keresték s nem vették figyelembe, hogy Bornemisza — mint a feltörekvő' új feudálisok és mezővárosi paraszttömegek érdekeinek szószólója — nyugati elemek mellett, gyakran fordult példáért, koncepcióért kora és a magyar középkor népies hagyományaihoz. Ennek tulajdonítható, hogy művei nemcsak kultúrtörténetileg, hanem folklorisztikailag is értékesek. Ördöghitének forrásai vagy koncepciója sem a már említett nyugati protestáns szerzők műveire vezethető' vissza, hanem inkább a különböző' középkori eretnekmozgalmak Magyarországon sajátosult teológiájához, így az eró'sen bogumil vagy patarén beütésű huszitizmushoz, mely a feudalizmussal szembekerülő' paraszti tömegek vallási mezbe öltöztetett „ideológiája" volt. 26 Bornemisza és Magyari könyvének összevetésébó'l világosan kiderül az a szemléletbeli különbség, mely a Báthoryakhoz és a Batthyányakhoz vonzódó Bornemisza Pétert és a lutheránus Magyari Istvánt egymástól elválasztja. Bornemisza felfogásában a hazája sorsáért aggódó, Istennel még a Habsburgokat is megverető' magyar hazafiak szava csendül ki. Ezzel szemben Magyari az ország romlásának okaiért egyedül és kizárólagosan népét, nemzetét ostorozza. A vészt elháríthatatlannak, rendeltetésszerűnek tartja, penitenciáinak az elkövetett bűnökért. Magyari csak rövid ideig állott Nádasdy Ferenc szolgálatában. Valószínűleg 1599-ben avatták sárvári lelkésszé, Somorjai Vidos Lénárd távotása után. 1604-ben kerül el mindmáig ismeretlen körülmények között Sárvárról. Távozásában minden valószínűség szerint szerepe lehetett Nádasdyné, Báthory Erzsébettel, a ,,csejtei boszorkány"-nyal való éles szembefordulásának. Nádasdy Ferenc még élt, amikor Magyari István a sárvári templomban nyilvános isten tiszteleti beszédében felsorolta Báthory Erzsébet „bűneit, gyilkolásait". О volt tehát az elsó', aki ilyesmivel vádolta Nádasdy Ferencnét, mely vád késó'bb misztikus legendává dagadt, egyoldalúan eltorzítva állította Báthory Erzsébet alakját az utókor elé. 27 1610-ben, nyilvánvalóan feljelentésre, Thurzó György nádor letartóztatta Báthory Erzsébetet és a csejtei vár börtönébe vetette. Az 1611. január 2-án felvett tanúvallomásokban már érzó'dik a legenda hatása. Báthory Erzsébet letartóztatását — melyben mint látni fogjuk, politikai momentumok is jelentősen közrejátszottak — valamiképpen indokolni kellett a közvélemény felé. 25. Bornemisza i. m. 280. 1. — Schulek Tibor: Bornemisza Péter. Sopron—Budapest— —Győr, 1939. 109-110. 1. 26. Bornemisza ördöghitének a bogumil, ill. patarén eredetére még nem mutatott rá az irodalom. 27. Történetírásunk még nem foglalkozott komolyan Báthory Erzsébettel. Csak állítólagos kegyetlenségeit sorolta fel, miket férje halála után követett el — írja Takáts Sándor a Magyar nagyasszonyok c. könyvében. I. 285. 1. 247