Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Horváth Ernő: Sótony környékének felső-pliocén növénymaradványai

Salix caprea L. (I. tábla 11. kép) Az ide sorolt maradványok — bár sok vonatkozásban ennek a fajnak a bélyegeit viselik magukon — egyáltalán nem biztos, hogy ehhez a fajhoz tartoznak, ugyanis ezeknek egészen más az ökológiai igényük, mint amit itt találhattak. Ha viszont valóban ennek a fajnak a példányairól van szó, akkor távolabbi, szárazabb helyeken élhetett. Levelei mind töredékesek, 2 — 6,5 cm szélesek, hosszuk 5—9 cm körül lehetett. Alakjuk kerekded-elliptikus. Oldalereik 3 — 10 mm-es közökben indulnak sokszor csaknem derékszög alatt, majd nagy ívben a levél széléhez kanyarodnak és hosszan kísérik. Salix sp. (II. tábla 7, 8. kép) Ennek a fűznek faji hovatartozását egyenlőre nem sikerült meghatározni. Lehetséges, hogy egy már nem élő fajjal állunk szemben. Ennek tényleges megállapításához azonban még további kutatásra van szükség. A fajnak 5 példánya ismert eddig. Valamennyi 4 cm-nél kisebb. Szélessége 9 — 12 mm között változik. Alakja általában csúcsán és alapján lekerekített-elliptikus, alapja azonban néha szíves vállú. Ez esetben a levélváll közelében eredő erek 100 —110°-os szög alatt indulnak, de feljebb is legalább 75—90°-osak. Az oldalerek sűrűek és meglehetősen mereven a levél szélének tartanak, amely ép, majd 1 mm-el a levél széle előtt kanyarodnak előre. Sajnos a példányok mind töredékesek, úgyhogy ez is tartott vissza a leírásuktól. Az előző közleményben tárgyalt másik Salix sp.-t részletesebb vizsgálat után egy rendkívüli nagy méretű Salix cinerea levéllel sikerült leazonosítani. 9. ábra. 10. Iris pseudacorus L. termés lenyomata Iris pseudacorus L. termés lenyomata Iris pseudacorus L. (9 — 10. ábra, II. tábla 9. kép, III. tábla. 1. kép) Termésének és levelének lenyomatai kerültek elő a maradványok közül. A toktermések hossza 2—4 cm, szélességük 6 — 14 mm. Némelyik példányon a három sorban elhelyezkedő magok lenyomata is világosan kirajzolódik. A magok a lenyomatok alapján 2—4x3—5 mm-esek. A levelei általában 15—30 mm szélesek. Finomabb erezetük rendszerint alig látszik, s ezért gyakran nehéz megkülönböztetni a rosszabb megtartású Typha, illetve Phragmites levelektől. A legjobb ismertetőjele általában az, hogy domború, illetve homorú formában jelenik meg a kőzeten, mely esetekben kőbéllel, illetve annak lenyomatával van dolgunk, s így környezetétől jól elkülönül. Mint a nádasok, mocsarak, fűzligetek gyakori növénye nagyon jól beleillik az együttesünkbe. 2 Vas megyei Múzeumok Értesítője — 17