Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)
Dömötör Sándor: Simasági tsz-parasztok
Rohonczy Ignác pinnyei táblabíró Széchenyi kérésére kiszámította, hogy a birtokot kölcsön felvétele mellett is érdemes megvásárolnia. Ha nem áll rendelkezésére a 450 000 ft vételár, az összeg kölcsönvétele mellett a terhek kifizetése után 32 év alatt 300 000 Ft tiszta nyereség várható. 74 Széchenyi Béla 1858. augusztus 2-án írja apjának, hogy „Hajnik ma indul Sághra azt átveendő." 75 Két hét múlva Tasner Antal azt ajánlja Széchenyinek, hogy adja el két pesti házát a sági birtok rendbehozására. 76 Egy év múlva írják Széchenyinek, hogy készülnek a sági pincék; sági adósságot is emlegetnek. 77 Úgy látszik, voltak nehézségek a birtok gazdálkodásának beindításában, azonban nem volt rossz üzlet a birtokvétel a Széchenyieknek sem. Széchenyi István halála után a birtokot Ödön fia örökölte, aki eladta, mert kivándorolt Konstantinápolyba. A birtok Hohenlohe-Waldenburg Klodvig herceg tulajdonába jutott felesége, Eszterházy grófnő' révén. 78 A birtok a kapitalizálódás korában, 1880 körül fejlett gazdaság volt. A váltakozó tulajdonosok és a bérló'k sok mindennel kísérleteztek, és sok minden sikerült is nekik. Hohenlohe herceg örököseitói a Nagycenki Cukorgyárak Rt vásárolta meg a sági uradalmat 1916. augusztus 16-án 79 . A nagycenki cukorgyártól 1929-ben Eörsi Balogh Brúnó és felesége, Wolf Hona vásárolta meg. Balogh Brúnó 1936-ban meghalt. A zsidótörvény végrehajtása idején a tulajdonos Eörsi Balogh Brunóné és Eörsi Balogh Péter volt. 80 Simaság birtokviszonyai 1930-ban a következő képet mutatják: Gazdaság nagysága, kh száma területe, kh ebből szántható, kh 1-en alul 126 97 96 1-2 28 39 36 2-3 15 42 38 3-5 6 22 17 5-10 16 123 110 10-20 21 291 246 20-50 5 145 137 50-100 1 53 52 1000-en felül 1 1013 810 219 1825 1542 A község területéből ekkor már csupán 283 kh nem szántóföld. Ennek megoszlása is mutatja (kert 19, rét 33, legelő 5, erdő 155, terméketlen 71 kh), hogy csupán szántásvetéssel foglalkoztak lakosai. 81 A régebbi leírások kiemelik, hogy milyen jó búzatermő földje van. A cukorgyárak alapítása idején rátértek a cukorrépa termelésére, a cukorrépatermelés jövedelmezősége keresetüket is lényegesen megnövelte. A lakosság száma állandóan emelkedett. 1880-ban 577, 1910-ben 673, 1930ban 752 lakosa volt a községnek. A község gazdag szántóföldjeiből 297 kh volt 191 kisember kezén, 435 kh 27 középparaszt és kulák kezén. (A kulákság gazdasági 74 Szabó László: i. m. II, 782 75 Szabó László: i. m. II, 787 7(5 Szabó László: i. m. II, 791. 77 Szabó László: i. m. II, 827, 838. 78 Hollós József: A vármegye. Sopron 1929. 40. 79 Soproni áll. levéltár: Erdögazd. üzemtervek. 296 sz. 80 Soproni áll levéltár: Erdögazd. üzemtervek. 324 sz. 81 Néprajzi Múzeum: EA. simasági adatai 168
