Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Dömötör Sándor: Simasági tsz-parasztok

hajtatta a makkon hizlalt, vagy hidasbéli ólban tartott sertéseket, a ridegen nevelt szarvasmarhákat. Itt feljavítatta és úgy hajttatta tovább soproni támaszpontjai felhasználásával Bécsbe.

49 Az állathízlalás megkívánta a takarmánytermelés fokozását, azonban lehetővé tette a szántóföldek trágyázással való feljavítását is, amely az ország más részein ebben az idó'ben nagyon kezdetleges fokon állt. „Vajon szemre ganéjoztattál-e vagy haszonra?" — írja sági tiszttartójának 1741-ben. — „Hallom hogy végig nem hordattad, csak az országút mellett vágattad le."

50 1745-ben sági tiszttartójának megparancsolja, hogy Sopronban csináltasson 12 „gyalog vasrostát", mert „mindenütt feles vadóc vagyon a gabonában."

51 Sokat remélt ettől az intézkedéstó'l, mert 1746-ban Ságon „gabonás házat" építtetett, „úgyhogy még az padlásra is tó'lhetünk gabonát." Mozgalmas volt az élet a sági rezidenciában, de a kereskedelem szele a falu életét is megpezsdítette. Simaházán, Ságon beszálló uradalmi kocsmák, bormérések voltak a Festeticsek kezelésében, hol zalai és somogyi gyenge boraikat feljavítva sokszoros áron adták el. Festetics Kristófnak nagy gondja volt a borok helyes kezelésére és tárolására. Ha jól sikerültek, nem elégedett meg a sági sikerekkel, hanem soproni borként adta el Bécsben.

52 Ilyen sokoldalú gazdálkodással és sok csalafintasággal a Festeticsek évi jövedelme II. József korában 150 000 ft. volt. A felhamozott pénzt nem földesúri felszerelésre, vagy a bérmunka fokozására fordították, hanem újabb birtokokat vásároltak. Jó gazdák voltak tehát, óriási földek urai, de nem voltak még tó'kések, kapitalisták. Bármilyen nagy tőke halmozódott fel birtokaikban, a gépesítés kezdetleges fokon maradt, mert a ledolgozás rendszere a bérmunkánál jóval olcsóbb volt.

53 Festetics Kristóf 1768-ban halt meg. Végrendelte értelmében a sági uradalom Pál fiára szállt.

54 III. Pál nagy szenvedéllyel építtette a majorokat, istállókat, vendégfogadókat, csépló'pajtákat, pálinkásházakat, malmokat, göbölyhízlalókat, svájcériai házakat. Nagyobb haszonnal akart gazdálkodni, mint elődei : a felszerelés modernizálásában a kapitalizálódás folyamata nála csírázott ki szemmelláthatóan, azonban még ő is kizárólag jobbágyokkal dolgoztatott, a bérmunkások számának emelésére nem gondolt.

55 Festetics Pál leginkább Bécsben lakott; szívesen vetette bele magát a nagyszabású üzletek mellett a szórakozások forgatagába.

56 Felesége azonban jobban szeretett tartózkodni a szerény örömöket nyújtó Ságon ; György fiuk is itt született 1755. december 31-én hajnali 4 órakor.

57 Itt is nevelkedett, és úgy szerette Ságot, hogy galíciai katonai szolgálata idején 1779 —1780-ban egész szabadságát a sági birtokon töltötte.

58 Apja halála után 34000 Ft értékű beruházást eszközölt Ságon; valószínű, hogy a ma is álló hatalmas gazdasági épületek legnagyobbrészt az ő idejéből maradtak fenn.

59 Festetics Kristóf szeretett menye, a „nagy" György édesanyja Bossányi Julianna volt. Kristóf, fiával egyetértésben a sági kastélyt jelölte ki számára özvegyi lakásul.

60 1782-ben, amikor a Festeticsek Keszthelyen egyezségre léptek a majorátus Szabó Dezső: i. m. 128. Szántó: i. m. 49. Szabó Dezső: i. m. 216 Szabó Dezső: i. m. 200 Szabó Dezső: i. m. 208 Szabó Dezső: i. m. 295. Szántó: i. m. 137 Szabó Dezső: i. m. 191 166