Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Dömötör Sándor: Simasági tsz-parasztok

SIMASÁG MÚLTJA Többször is utaltunk Ságh község történetére. Elég sok olyan adat áll rendelkezésünkre, amelyek segítségével megközelítő pontossággal tudjuk érzékeltetni a tulajdonosok változásának fontosabb állomásait.

10 Legrégebbi írásos adatunk Ságot 1265-ben a királyné birtokaként említi meg határjárás során.

11 Nem egy tömbben épült község volt ekkor, hanem települt helyek csoportjait értették rajta. Korán találkozunk:Egyházasság (1338) elnevezéssel, ami azt jelenti, hogy ekkor már temploma is volt. 1476-ban, 1525-ben oklevelek említik név nélkül a sági plébánost. Cifraság, Kenyérsütőság (1375) és Pecsenyesütőság (1378) elnevezések arra utalnak, hogy a birtok egy-egy része a királyné udvartarModern sertésólak tásában milyen szerepet játszott. A középkorban a földesúr a jobbágyok természetbeni munkáját nem csupán a föld megművelésére, hanem speciálisabb tevékenységére fordította. Az uradalmak mezőgazdasági termelése egészen kisméretű volt, önellátó jellegű.

12 Kiterjedtebb birtokokon, mint a királyné rendelkezésére álló nagyobb birtokok, már ekkor megkezdődött az iparosodás. A mesterembereket, a különleges munkákat végző jobbágyokat külön falvakban telepítették. Ennek az emlékét őrzik Ság megmaradt jelzői. A középkori jobbágyfalvak egy-egy központi telephez, a várhoz tartoztak. Szervezetileg is, gazdaságilag is a vár volt az a központ, amely a jobbágyfalvakat önellátási üzemegységekként kezelte. Amit a falvak termeltek, a vár fenntartásához volt szükséges; eladásra, piacra, cserére kevés került. A XVI. századtól kezdve azonban a határ addig fel nem használt területeinek művelés alá vonásával, erdők irtásával, legelők feltörésével, jobbágyok által elhagyott puszta helyek bevonásával, 10 Simaság történetének adatait alaposan összegyűjtötte Csatkai Endre: Sopron vármegye műemlékei III. sorozat. Sopron, 1937. című könyvében (171 — 177.) Ahol külön nem idézem a forrást, az adat nála található. (Igen sok használható történeti adatra hívta fel figyelmem Balogh Lajos simasági cipészmester is, ki Eröss István bágyogi plébános segítségével kutatott a község története után.) 11 Csánki : Magyarország történeti földrajza. III. 627. 12 Szántó Imre: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a gróf Festeticsek keszthelyi ágának birtokain. 1711-1850. Bp. 1954. 10. 13 Szántó Imre: i. m. 10-11. 11 Vas megyei Múzeumok Értesítője — 161