Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Dömötör Sándor: Simasági tsz-parasztok

a nagysági és a kissági szeren. Simaházát ma is önálló falunak tartják, pedig csupán V

2 km-nyire van a központtól. A nagysági szeren laknak azoknak a telkes gazdáknak az utódai, akik 1848 eló'tt örökös jobbágyok voltak. Ma erős középparaszti réteget képeznek és nagyon vallásosak. A kissági szeren laknak az újonnan jöttek és a kulákok néhány ó'si család mellett. Ezen a részen igen modern, villaszerű épületek is láthatók; a régi típusú házak sem olyanok, mint Nagyságon. Jellegzetes épületek a falu minden részén a telek hosszában épült, kőlábas, ívelt tornácú házak, melyekhez az utca felőli részen még egy szobát ragasztottak, úgyhogy utcára nézó' négyablakos, hajtott házzá váltak. Ezek a házak ódon, polgári hangulatot árasztanak. Faházakról nem tudnak a faluban. Igaz, hogy sövényházakról sem, pedig ma is találunk fonott falú, sározott istállókat és pajtákat. A házak fala főként vertfal, tömésfal. A régieknek az alapjuk is vályog, az újabbaknak azonban minden esetben tégla. A téglából rakott alapra két deszka között polyvás sarat döngölnek keményre és többnapos időközökben, a rétegeket pihentetve, szárítgatva húzzák fel a falat. A telkek általában keskenyek; ezért az újabb és régibb házak egyaránt a telkek hosszában helyezkednek el. A régebbi házak egészen egyszerűek voltak: szobából, konyhából, kamrából és istállóból állottak. Tetejük zsúpos volt; a zsúpot ekeló szorította le. A helyiségek külön bejáratúak voltak. Azon az oldalon, ahol a házba vezető" ajtók voltak, az ereszt szélesebbre hagyták, mint a másik oldalon, ahol a fal mellett 30 cm magas kis töltést, rézsűt készítettek földből, hogy a víz a fal mellett ne álljon meg. A széles ereszre azt mondták, hogy búkra van hagyva. Amely háznál nagyon kiszélesedett az eresz, tartóoszlopokat tettek alája. így 152