Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Dömötör Sándor: Simasági tsz-parasztok

FÖLDRAJZI ADATOK A Csepreg mezővárostól északkeletre fekvő Simaság község 1927-ben Felsőság és Simaháza kisközségek egyesítéséből keletkezett.

3 1950-ig Simaság Sopron megyében a répcemelléki, majd a sági járáshoz tartozott: Felsőság járási székhely is volt 1868-ig. Vas megyéhez való átcsatolása előtt Simaság közigazgatásilag a csepregi járáshoz és a sajtoskáli körjegyzőséghez tartozott. 1951 óta Vas megye Vas megye sárvári járása segíti feladatai megoldásában, a szocializmus építésében a gyorsan fejlődő községet. Simaság a Kisalföld Szombathely felé nyúló csücskében sík területen fekszik. A távolból idekéklenek a Kőszegi-hegység ív alakúan húzódó vonulatai. Ha körülnézünk, az az érzésünk támad, hogy a falu lapos teknő fenekén van. Körülöttünk mindenfelé mezőgazdasági megmunkálásra valló síkság: szemmel alig észlelhető kisebb-nagyobb emelkedések vannak csupán területén. A jól megmunkált földtáblák szinte egymásba olvadnak. A látóhatár szélén kisebb-nagyobb erdőfoltok sötétlenek. A község területe 1952-ben 1801 kh. Ebből szántó 1580 (87%), kert 22 (1 %), rét 8 (V

8

%), legelő 7 (V

2

%), erdő 102 (6%), egyéb (út stb.) 82 (5%) kh. Az altalaj kavicsos agyag és kavics; a feltalaj elég mély homokos agyag. Tengerszint feletti magasság 173 m. Éghajlata szelíd; korai és késői fagyok ritkán okoznak nagyobb károkat. Uralkodó szélirány az északnyugati, mely sem az egészségre, sem a gazdálkodásra nem ártalmas.

4 Határában folyik a Metőc patak, amely Stájerből ered. Sok kis patakot szed magába, többek közt a Lócs felé beléömlő Pós patakot — és Pórládonynál ömlik a Repcébe. Sem a Metőc, sem a Pós medre nem mesterségesen ásott meder; maga a víz mosta ki magának az árkot. 1900 körül alagcsövezték a réti földeket: a földek mellett kanálisok vannak a víz elvezetésére. így a rétekből is elsőrendű szántók lettek. A községet a Sárvár — Sopron irányú összekötő országút szeli át. A Sárvár felé vezető részen Simaságtól 7 km-re van Mesterháza vasútállomás; a Sopron felé vezető részen van 8 km-re Újkér-Egyházasfalu vasútállomás. A falu végén van egy útkereszteződés a Kőszeg—Csorna irányú kövesúttal; itt bonyolódik le leginkább minden vasúti szállítás Iván vasútállomás segítségével. A Szombathely — Sopron vasútvonal mentén levő Tormáspuszta vasútállomást egy bekötő út segítségével közelítik meg. Simaságot vasúthálózat veszi körül, azonban a sokféle előny mellett roppant hátrányt jelent, hogy mind a négy vasútállomás aránylag messze van. Ez a körülmény a termények elszállítását körülményessé teszi és megdrágítja. Iván vasútállomáshoz iparvasutat kellene építeni. Simaság lakosainak száma 1952-ben 762 fő volt. Ebből 6 iparos, 6 értelmiségi és 2 kereskedő kivételével mindenki mezőgazdasági termelőmunkával foglalkozott a következő kategóriákban: 0 — 1 kholdon aluli 6 gazdaság 14 családtaggal 1—5 holdas 36 gazdaság 173 családtaggal 5 — 10 holdas 81 gazdaság 249 családtaggal 10 — 15 holdas 13 gazdaság 36 családtaggal 3 1927 január 19-én a 63. 897/V. 1962 HM sz. rendelet értelmében Simaháza és Felsőságh községek Simaság néven egyesültek. 4 Soproni áll. levéltár : Erdő-gazdasági üzemtervek. 296. 324. sz. 150