Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

B. Thomas Edit: Az 500 éves szombathelyi lapidárium története

nak emlékeztetőnek felvázolva, hogy mely emlékeket tartja alkalmasnak és szükségesnek majd metszetekben közölni a nyomtatott műben. 1733 és 1736 között Richard Pococke és Jeremiah Milles angol utazók járták Európa országait, azzal a céllal, hogy a római császárkor még fellelhető emlékeit felkutassák, megtekintsék és szakszerűen leírják. Tapasztalataikról Pococke számol be hatalmas, kétkötetes műben.

21 1736-ban háromszor jártak a magyar Dunántúlon. A második kötet második része tartalmazza a magyarországi út leírását.

22 Szombathely váráról többek között a következőket írja: „A város nyugati részén van egy düledező vár, amely a győri püspök tulajdona . . . Valamelyik győri püspök összegyűjtötte a régi római feliratokat, amennyit csak tudott és a falba erősítette azokat" Paulo vies

23 Pococke leírásának említésekor megjegyzi, hogy ez az első rendezett kőtár a nagymúltú Savariában. 1750-ben Kalliwoda Bécsben kiadott mappájában

24 a következőket írja: „De arcula id unum memóriám meretur, quod in aditu sui ornentur utriusque eius muri ac parietes Romanorum idolis pluraque ostentet antiquae Sabariae monumenta." — A várról csak azt érdemes feljegyezni, hogy a bejáratnál mindkét oldalon római műemlékek ékesítik a falakat és a régi Sabariának több emlékét mutatja. "

25 A XVIII. század elején Szombathely nem tartozott Nyugat-Magyarország nagyobb jelentőségű városai közé. A város fejlődése és fellendülése akkor vette kezdetét, amikor Mária Terézia Szombathelyen püspökséget alapít és a püspöki székbe a magyar felsőszopori Szily Jánost nevezi ki. Vele indul az az építőmunka és kulturális fellendülés, mely Szombathelyt a legjelentősebb dunántúli magyar városok sorába emelte. — Vára ettől az időtől fogva megszűnt a győri püspök tulajdona lenni. Szombathely várának, mely az új püspök befogadására lett volna hivatva, külső fala már romokban hevert, a belső várfal s a várkastély is rossz állapotban volt, amikor 1777-ben Szily püspök székét elfoglalta. 1777. február 24-én kelt felterjesztésében köszönetet mond Mária Teréziának a kinevezéséért. Jelenti egyebek között, hogy új palotát szándékozik építeni, mert a régi már düledezik.

26 Már beiktatása után egy héttel szerződést köt Hefele Menyhért bécsi építésszel, akinek tervei szerint 1778-tól 1783-ig épül a rezidencia.

27 Schoenvisner írja 1790-ben a régi várról, hogy az már rég elhagyatott utolsó napjait éli, rövidesen földig leromboltatik, minthogy már áll a püspök új palotája és az új székesegyház alapjai is ki vannak jelölve.

28 Szily 1791-ben teljesen lebontja az ősi várat és vártemplomot, hogy anyagukat a székesegyház építéséhez használja fel.

29 Érdekes a kor kettőssége: egyrészt érdeklődése a régiségek felé fordul, másrészt a keze ügyébe kerülő régiségeket, templomokat antik épületeket irgalmatlanul átformálja a maga ízlése szerint. — Ez alkalommal nem szabadulhatott 21 A Description Of The East And Some Other Countries. London. Az első kötet 1743-ban, a második 1745-ben jelent meg. 22 Országh L. : Angol utazók Szombathelyen kétszáz év előtt. Vasi Szemle 1938, 179 — 182. 1. 23 Lapidarium Savariense 3. 1. 24 Topographia Magni Regni Hungáriáé. Vienna 1750. 114.1. 25 Géfin Gy.: i. m. 9. 1. 26 Országos Levéltár Kancellária 1777. év 899. szám és Géfin Gy. Szombathely, vára. 9 sk. 27 Voit Pál: Régi Magyar otthonok. Bp. 1943. 251. 1. 28 Schoenvisner Stephanus, Antiquitatum et históriáé Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri IX. Festini 1791. 331.1. 29 Géfin Gy.: i. m. 6. 1. 110