Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

B. Thomas Edit: Az 500 éves szombathelyi lapidárium története

köszönhetik azt, hogy a kutatók érdeklődése az antik Savaria felé fordult, és hogy immáron 500 éve hirdetik ezek a tárgyak Szombathely lakosainak és a régészkutatóknak a nagy Római Birodalom egy tartományi fővárosának még romjaiban is nagyszerű kultúráját. 1407-ben szabadalmi levelet nyer a város, 1441-ben súlyos ütközetek, majd Erzsébet királyné és Ulászló békekötésének színhelye a vár. 1463 tavaszán (május 8.) Mátyás király parancsnokol a várban. 1490-ben a magyar trónra pályázó Miksa főherceg, a későbbi császár foglalja el a várat. A mohácsi csata idején, 1526-ban a vár ura Paksy Balázs győri püspök is hősi halált halt, a vár gazdátlanná válik, ezután egymást váltogatják urai. 1532-ben a vár a város és a környék lakosságának menedékhelyéül szolgált a Bécs felé törekedő török csapatok ellen. 1554-ben a vár ismét visszakerült eredeti tulajdonosa, a győri püspökség tulajdonába.

5 A legkorábbi adat, amit a szombathelyi kőemlékekkel kapcsolatban sikerült kikutatni, a palermói születésű Ransanus (Ranzano) Péter dominikánustól, a későbbi püspöktől származik, aki 1475—78-ig Ferdinánd nápolyi király követeként Mátyás magyar király budai palotájában élt. Mátyás királynak ajánlott művében Magyarország leírását és történetét adja a hunoktól II. Lajosig.

6 Savariáról a következőket írja: Sabaria vetusta olim civitas, apparent adhuc multa vestigia: inter quae spectantur columnae eximiae magnitudinis. Ibi natus est Beatus Martinus ubi et transegit pueriles annos quamquam in Italia suam peregit adolescentiam? Vagyis azt írja, hogy a hajdani Savariára sok nyom mutat, ezek között láthatók igen hatalmas méretű oszlopok. Még azt is megjegyzi Ransanus, hogy itt született boldog Márton, aki gyermekéveit is itt töltötte (Savariában), mindaddig, míg Itáliába ment, ahol fiatalkorát élte át. Savaria régiségeinek általunk ismert második említése ugyancsak Mátyás humanista udvarának köréből került ki. Bonfini jeles történész,

8 aki Mátyás meghívására Magyarországra jött és itt a király megbízásából megírta Magyarország történetét, számunkra legfontosabb művében a História Pannonica sive Hungaricarum rerum Decades IV. című munkájában

9 Szombathelyről így ír: Sabaria vetusta quondam civitas, varia referens monumenta: quae, quum divini Martini patria fuerit, non parum sibi religionis ab omnibus exegit.

10 Bonfini szövegének első része arról tudósít bennünket, hogy ő is látta és feljegyzésre érdemesnek találta Savariának, az egykori civitasnak különféle kőemlékeit. Szinte önként adódik a gondolat, ismerve Mátyás királynak a régiségek iránti érdeklődését, hogy vajon nem ő volt e az, aki a vár területén, vagy a város építkezéseinél felszínre került és szerte heverő régészeti kőemlékeket 1463 tavaszán, amikor ott tartózkodott a várban összegyűjtötte és befalaztatta. Ha ez a feltevés igaz, úgy Magyarország legelső gyűjteményét — lapidáriumát — kell látnunk a régi szombathelyi vár befalazott kőemlékeiben. Mátyásnak budai palotájában is volt gyűjteménye az ókor emlékeiből, de ezek sajnos mind a háborús dúlások és pusztítások áldozatai lettek, csak a budai vár területén folyó ásatások hoztak egy-egy töredékdarabot felszínre belőle.

11 3 Szombathely vára 3 skk. 6 Epitome rerum Ungaricarum. Először 1558-ban jelent meg, 5 kiadást ért meg. Mi az 1746-ost idézzük. 7 I. m. Budae, Veronicae Nottensteini 1746 43. 1. 8 Született Anconában 1434 körül és Budán halt meg 1503-ban. 9 A nagy mű csak Mátyás halála után készült el 1495-ben. 10 Bonfini: História Pannonica Lib. I. J. P. Kraus Lipsiae 1771. 26. 11 Gerevich László: Castrum Budense Arch. Ért. 1952. 150 skk. 108