Az Alpokalja természeti képe közlemények 9. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2006)

Keszei Balázs–Kovács J. Attila: Bányaterületek botanikai-természetvédelmi értékelésének módszertana és néhány eredménye

Praenorica Folia historico-naturalia, IX (2006) rendkívül munka- és időigényesek. A mechanikai és kémiai védekezés közti választás alapja az adott élőhely elhelyezkedése és egyéb környezeti állapota (pl. figyelembe veendők: milyen növényről van szó, milyen a terület borítottsága, mennyire stabil megtelepedett állomány?). b.) kémiai beavatkozások - A kémiai beavatkozások kizárólag abban az esetben kerülhetnek figyelmünk középpontjába, ha a mechanikai és az egyéb, nem kémiai védekezési lehetőségek már kimerültek. Ki kell emelni, hogy a készítmények engedélyokirattól eltérő alkalmazása (pl. a megállapított vízvédelmi pufferzónától eltérően a folyópartok kezelése) minden esetben eseti engedélyezési eljárást igényel, amelyet a területileg illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálattal való egyeztetés után lehet/kell kezdeményezni. ÖSSZEGZÉS A bányaterületeken általában jellemző folyamatok kétféleképpen csoportosíthatók. Részben mint progresszív jellegű szukcessziós lépések, - így a hínárosodás, láposodás, gyepesedés, cserjésedés, erdősödés - melyek a természetesség felé mutató irányt jelölnek ki. Másrészt azonban a parlagosodás, a gyomosodás (különösen az özöngyomok terjedése), így pl. az akácosodás, vagy az erózió a regresszív szukceszszió, azaz a degradáció előretörését jelzi. Miközben a bányalétesítéssel adott esetben élőhelyek szűnnek meg és tájseb keletkezik, eközben más, új élőhelyek alakulhatnak ki. A jellegzetes dinamikát mutató bányaterületek élőhely-kategóriáinak ismerete azonban még nem teljes. Bár a bányák gazdasági természetüknél fogva növényi szempontból általában faj szegény helyek, mégis jónéhány védett, illetve ökológiai indikátor növényfajnak adnak otthont. A Nyugat-Dunántúl bányáinak vizsgálatával e speciális területek természetességének mérésére alkalmas metodikát dolgoztunk ki, melynek felhasználásával, továbbfejlesztésével a különböző élőhelytípusok összehasonlíthatóbbá válhatnak. A módszer használhatóságát későbbi kutatások bizonyíthatják. Bányászkodni márpedig kell, de nem kell feltétlenül mindenütt ahol nyersanyag van, nem akármikor és akárhogyan (KEREKI Ferenc ex verb., 2005. október 25.)! Véleményünk szerint úgy, hogy a bánya ne tájseb, hanem „élő"-hely maradhasson! KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetünket fejezzük ki Balogh Lajos botanikus barátunknak a kézirat áttekintéséért, értékes megjegyzéseiért és önzetlen segítségéért. A projektet az Európai Unió és a Magyar Köztársaság, Magyarország Ausztria Phare CBC 2002 támogatta. 25