Az Alpokalja természeti képe közlemények 9. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2006)
Szél Győző–Bérces Sándor–Kutasi Csaba–Ködöböcz Viktor: A magyar futrinka (Carabus hungaricus Fabricius, 1972) hazai elterjedése és élőhelyei
Praenorica Folia historico-naturalia, IX (2006) canescentis cultum) is előkerült (GASKÓ Béla szóbeli közlése). A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai 1977 és 1981 között végeztek gyűjtéseket a Kiskunsági Nemzeti Park számos területén (MERKL 1985), de a nemzeti park határain belül nem sikerült kimutatniuk a magyar futrinka jelenlétét. A nemzeti park állatvilágát felsoroló közleményben (ÁDÁM és MERKL 1986) található bugaci és ócsai példányok korábbi gyűjtések eredményei. Bátorliget környékének második nagy felmérése 1988 és 1990 között zajlott, melyet zömében a MTM (Budapest) munkatársai végeztek. A vizsgálatok kiterjedtek az időközben szintén védetté nyilvánított Bátori-legelőre és Fényi-erdőre. A Bátorligeti-legelőn mindössze egyetlen magyar futrinka-példány került elő, melyet MERKL Ottó egyeléssel gyűjtött egy akácos szélén (MERKL 1991). Később, 1996 folyamán MUSKOVITS András és MUSKOVITS József, amatőr gyűjtők fogtak 23 példányt talaj csapdával. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer talajfelszíni ízeltlábúakat monitorozó programjának keretében 2001 és 2006 között talajcsapdás vizsgálatokat végeztünk a Nyírség különböző pontjain, és a következő helyszínek esetében sikerült a magyar futrinka jelenlétét bizonyítani: Bagamér, Bátorliget, Hajdúbagos, Nyírtura és Rohod. A csapdák a települések határában, száraz és félszáraz homoki gyepekben működtek. A talaj csapdákat Bagaméron a védett Daruhegyek egyik homokdomb-vonulatán helyeztük ki, a Bátori-legelőn szintén egy hosszanti homokdombon, Bátorliget-Ujtanya lelőhelyen egy kisebb, 1,5-2 hektáros nagyságú gyepfoltban, Hajdúbagoson a földikutya-rezervátum területén, Nyírturán egy helyenként mély fekvésű, eléggé nedves, humuszos talajú, dús növényzetű gyepben, míg Rohodon egy nagyobb, mérsékelten legeltetett gyepben. Bagamér, Bátorliget és Hajdúbagos települések térségében 2001 és 2006 között összesen több mint 700 magyar futrinka-példány került elő talajcsapdázással (KÖDÖBÖCZ 2003). Időközben a Nyírségben új lelőhelyeket fedeztünk fel Bánk, Nyíradony, Nyírbéltek, Nyírgelse, Ömböly és Vámospércs térségében. Ez utóbbi települések környékén a magyar futrinka élőhelyeit homokdombok, gyomos legelők, jó állapotban lévő gyepek képezik. Nyíradonyban a magyar futrinka földön heverő fatuskó kérge tartózkodott, ami ritkaságnak számít. A 2001 és 2005 között feltárt 17 új nyírségi lelőhelyről szerzett tapasztalataink a következőkben foglalhatók össze(KöDÖBÖCZ 2005): 1. A magyar futrinka kerüli a nyílt, növényzettel gyéren benőtt gyepeket, a tarra rágott homoki legelőket és a csupasz homokfelszínt, mivel ott a búvóhely és a táplálékforrás is kevésbé áll rendelkezésére. 2. Előnyben részesíti ezzel szemben az üdébb, humuszosabb talajú, időszakosan vízállásos, nyár elejére kiszáradó, gyepet, amelyek szárazabb foltokkal érintkeznek, ahol olykor az érdes futrinka {Carabus scabriusculus) társaságában fordul elő. 3. Megfigyeléseink alapján leginkább a zárt, növényzettel teljesen benőtt, száraz gyepeket kedveli, és a parlagok is megfelelő élőhelyek lehetnek számára. Különösen nagy egyedszámban fordul elő ott, ahol a növényzet között dús zuzmóvegetáció tenyészik. 61
