Az Alpokalja természeti képe közlemények 9. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2006)

Víg Károly–Merkl Ottó–Nagy Ferenc–Ádám László–Szalóki Dezső–Podlussány Attila–Nádai László–Dankovics Róbert–Vadász Dianna: A Kenyerei reptér – tervezett különleges természetmegőrzési területnek jelölt terület – bogárfaunisztikai vizsgálata (Insecta: Coleoptera)

Praenorica Folia historico-naturalia, IX (2006) egyedei nagyobb aránnyal jelent meg a gyűjtött anyagban, mint a más életmódot folytató fajok képviselői. A két legrészletesebben vizsgált családban, a flitóbogárfélék (Carabidae) és a holyvafélék (Staphylinidae) családjában nem meglepő számos szárazság- és melegkedvelő faj előkerülése, illetve a megye faunájára új fajok megtalálása sem. (Korábban a jelentős bogárfaunisztikai felmérések a megye csapadékosabb, hűvösebb területeire, így a Kőszegi-hegységre, az Őrségre és a Vendvidékre koncentrálódtak.) A területen tenyésző ürgepopulációhoz is számos bogárfaj kötődik: Aleochara spissicornis Erichson, 1839, Blaps abbreviata (Ménétriés, 1836), Onthophagus semicornis (Panzer, 1798), Onthophagus vitulus (Fabricius, 1776). A terület mint egyedi Vas megyei élőhely már önmagában is jelentős természeti értéket képvisel, amit az ott általunk is megtalált védett állat- és növényfajok is bizonyítanak. Az ott tenyésző ürgepopuláció, illetve a hozzá kapcsolódó bogárfajok csak tovább emelik a terület értékékét. Az előkerült védett bogárfajok a következők: Calosoma sycophanta (Linnaeus, 1758), Carabus convexus Fabricius, 1775, Carabus scabrinsculus scabriusculus (Olivier, 1795), Carabus ulrichii sokolari Born, 1904, Copris lunaris (Linnaeus, 1758), Protaetia aeruginosa (Drury, 1770). Bár a területet legeltetik, és gyomosodás szinte alig észlelhető, a két oldalról terjeszkedő töviskes (Pruno spinosae-Crataegetum) valós fenyegetést jelent. (A galagonya-populációt 2005-ben egy tűzelhalásos jellegű tüneteket produkáló kórokozó tizedelte; a bokrok alig virágzottak. A galagonyatövek a fertőzést nyár közepére heverték ki, de regenerációjuk ekkor sem volt teljes. Az elhaló, gombásodó galagonyabokrok ugyanakkor további bogárfaj számára jelentenek élőhelyet.) A terület kezelése folyamán biztosítani kell az ürgepopuláció fennmaradását, a legeltetés folytonosságát, amely biztosítja a rövidfövű gyepet. A terjeszkedő töviskes ritkítása időszakosan kívánatos lehet. IRODALOM ÁDÁM L. és MAROSI S. (szerk.) (1975): A Kisalföld és a Nyugat-magyarországiperemvidék. — In: PÉCSI M. (szerk.): Magyarország Tájföldrajza, 3. Budapest, Akadémiai Kiadó, 605 pp. DANKOVICS R. (2001): Kétéltü-hüllő faunisztika és monitoring. — Cinege Vasi Madártani Tájékoztató, 6: 19-22. KÉSZEI B. (2001): Adatok a kenyéri repülőtér vegetációjának és flórájának ismeretéhez. — Cinege Vasi Madártani Tájékoztató, 6: 41^42. 169