Az Alpokalja természeti képe közlemények 9. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2006)

Keszei Balázs–Kovács J. Attila: Bányaterületek botanikai-természetvédelmi értékelésének módszertana és néhány eredménye

KÉSZEI В. KOVÁCS J. A.: Bányaterületek botanikai-természetvédelmi értékelése A FELTART BÁNYÁK VEGETÁCIÓJA A GYAKORI, ILLETVE RITKA Á-NÉR KATEGÓRIÁK ISMERTETÉSE ÉS JELLEMZÉSE ALAPJÁN A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a bányászat ütötte tájseb miatt eltűntek az eredeti élőhelyek, azok helyét alapvetően két új csoport vette át: 1. vízi-mocsári élőhelyek 2. többé-kevésbé degradált szárazföldi élőhelyek Mindkét csoportban találunk teljességgel pionír jellegű élőhelyeket (pl. Lemna-, Potamogeton-fajok által domináltak, illetve az elsődleges terresztris gyomok élőhelyei), de vannak stabilitást jelző élőhelyek is (mély vizekben ezt pl. Trapa natans jelzi, erdei élőhelyek, bokorfüzesek stb). A vizsgált bányákban klasszikus cönológiai értelemben vett természetes társulás nem, vagy csak igen kis területen és fragmentálva található. Ezért a vegetáció ismertetéséhez/elemzéséhez az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NER) kategóriáit használtuk. A bányák - területüktől és változatosságuktól függően - 1 és 12 közötti elkülöníthető élőhelyet tartalmaztak, az átlag 5,63-nak adódott. A várt eredményeknek megfelelően a működő, nagy kitermelési kapacitású bányák kevesebb, míg a felhagyottak többféle élőhelytípusnak adnak otthont (5. és 7. ábra). Összesen 45-féle élőhelyet sikerült elkülönítenünk a feltárt bányákban. Gyakoriságukról a 6 ábra ad információt. 5. ábra. Az egyhangú, szinte vegetáció nélküli levéli kavicsbánya 14