Az Alpokalja természeti képe közlemények 8. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2005)

Nagy Ferenc: A tölgy-selyemlepke, Antherea yamamai (Guérien-Méneville, 1861) nevelése során szerzett tapasztalatok (Lepidoptera: Saturniidae)

NAGY F.: A tölgy-selyemlepke (Antherea yamamai) nevelése során szerzett tapasztalatok NEVELÉSI TAPASZTALATOK 2004. szeptember 5-én a Kőszegi-hegységben (Velem: Borha-forrás) lámpázással sikerült egy megtermékenyített nőstény példányt fognom. Egy 2 literes befőttesüvegben tartva négy nap múlva, szeptember 9-én 49 db 2 mm átmérőjű, csontszínű tojást rakott. A tojásokat tartalmazó üveg textilbe csomagolva a szabadban (erkélyen) telelt át. 2005. március közepétől 2-3 °C hőmérsékleten, hűtőben tartva sikerült a lárvák kelését késleltetni. Egy korábbi próbálkozásom során a hernyók már a tölgy levelek megjelenése előtt kikeltek, így azok táplálék hiányában elpusztultak. A tojásokat tartalmazó üveget a hűtőből április 20-án vettem ki, ekkor a szabadban a tölgylevelek már 5-6 cm-esek voltak. A hernyók április 22 és 25 között keltek ki, (április 22-én 12 db, 23-án 18 db, 24-én 5 db, 25-én 1 db); a 49 tojásból összesen 36 hernyó példány bújt ki. A frissen kikelt, fekete színű, szőrös lárvák hossza 3,5-4 mm. A hernyók az első vedlés után zöld színt öltenek és elveszítik szőreiket is. A lárvák a kocsányos tölgy (Quercus robur) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraeá) levelét egyaránt fogyasztották. A hernyók bábozódás előtt négyszer vedlettek, a vedlések időpontjai: 2005.IV.28-30., 2005.V.5-7., 2005.V.11-13. és 2005.V.21-26. A 36 db lárvából 19 példány pusztult el. A lerágott levelű ágakról a friss levelekre a hernyók áttelepítése nagy körültekintést igényel, ugyanis rendkívül erősen kapaszkodnak. Ha erőltetjük az eltávolításukat, akkor könnyen megsérülhetnek és ez a pusztulásukhoz vezethet. Legjobb - ha a hernyónevelő elég tágas - a friss táplálékot a régi mellé állítani úgy, hogy a lárvák maguktól átmászhassanak rá. Különösen a vedlés alatt érzékenyek minden háborgatásra. A vedlésre készülő példányokat könnyű felismerni, mivel ilyenkor a lárva beszünteti a táplálkozást és tápnövénye ágához tapad. A lárvabőr fokozatosan ráncossá és szárazzá válik, végül teljes hosszában felreped, a hernyó azt farlábaihoz tűri és elhagyja. Továbbá ügyelni kell arra is, hogy a tápnövénytartó vizestartály nyílását gondosan elzárjuk, mert ellenkező esetben a hernyók könnyen vízbe fulladhatnak. A táplálékul szolgáló leveleket kétnaponta cserélni kell, mivel azok nedvességtartalma gyorsan csökken. A hernyók etetésénél figyelembe kell venni, hogy növekedésük során egyre több táplálékot fogyasztanak, így a tápanyag mennyiségének a növelése mellett gondoskodni kell tágasabb nevelőről is, részint hogy elférjen a két napra elegendő táplálék, részint, hogy elkerüljük a zsúfoltságot. A nevelő zárt helységben egy ablak előtt volt elhelyezve. A 7-8 cm-es hernyók (17 példány) 2005.VI.3. és 9. között bábozódtak. A lárva a tápnövény ágain 2-3 levél egymáshoz erősítésével egy külső burkot készített zöld színű gubójának, amelyben azután bábozódott. Néhány példány a nevelő falára erősítette a gubóját, azokon a helyeken, ahol a levelek érintkeztek azzal, így a külső levélburkot szintén elkészíthette. Az így elkészített gubó tökéletesen beleolvad a környezetébe, továbbá a rögzítése is stabil, valamint az időjárás viszontagságaival szemben is védelmet biztosít. A bebábozódás után szükséges a tápnövény gallyait a nevelőből eltávolítani, nehogy megsérüljenek a kikelő lepkék. A gubók az ágakról leszedve a nevelő alján elhelyezett mohára lettek áttelepítve. A lepkék mintegy 8-11 hét nyugalmi időszak után 2005. VIII.6. és 30. között keltek ki (6-án , 13-án , 18-án , 21-én , 24-én , 26-án , 27-én , 28-án , 29-én, , , , 30-án ). Három hím példány valamilyen ok miatt nem tudta elhagyni a gubóját és elpusztult (ezeknél a példányoknál a gubó eltávolítása után látható volt az elpusztult lepke). Az imágó 80