Az Alpokalja természeti képe közlemények 7. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2004)
NAGY F., SZÉL GY. és VlG K.: Vas megye futóbogár-faunája (Col.: Carabidae) AZ ADATOK FORRÁSA ÉS MEGJELENÍTÉSE Jelen összefoglaló dolgozat a Vas megye területéről korábban már kimutatott, illetve a faunisztikai irodalomban fellelhető összes futóbogár faj, valamint a Savaria Múzeum (Szombathely) 4 eddig még feldolgozatlan és közöletlen futóbogár anyagának, illetve NAGY Ferenc (Szombathely) amatőr entomológus magángyűjteményében található, Vas megyéből származó futóbogár fajok gyűjtési adatait adja közre. Szerepelnek továbbá a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményének eddig publikálatlan futóbogár-adatai is. Felhasználtuk ezen kívül a Sághegy élővilágát (KUTASI 2001b), illetve Bajánsenye környékén végzett monitoring-vizsgálatok eredményeit (SZÉL 2001) bemutató kutatási jelentéseket és ROZNER István entomológus gyüjtőnaplóját is. A rendszer és a fajnevek tekintetében elsősorban MÜLLER-MOTZFELD (2004), illetve LÖBL és SMETANA (2003) munkáit vettük figyelembe. A példányok meghatározása FREUDE (1976), illetve HURKA (1996) határozókönyve alapján történt. A teljes fajnév és a leíró után az irodalomban fellelhető említések következnek, a szerző, a megjelenés éve és az oldalszám sorrendjében. Az irodalmi hivatkozást szögletes zárójelben levő szám követi. A következő bekezdés az irodalomban található előfordulási adatokat tartalmazza; a szögletes zárójelben levő szám a fentiekkel megegyezően az irodalmi hivatkozásra utal. Ezután a területről származó futóbogár példányok gyűjtési adatai következnek. Az adatok Vas megye tájai szerint (melyeket kezdőbetűk jelölnek) sorakoznak. Az azonos gyűjtőhelyről származó példányok esetében csak egyszer szerepel a lelőhely neve, a többi adatot vessző választja el. Ugyanígy jártunk el abban az esetben is, ha ugyanarról a lelőhelyről egy gyűjtő eltérő időpontokban is gyűjtött. A lelőhely után néhány esetben zárójelben a növénytársulás latin neve is szerepel. A gyűjtési időpontot az élőhely megnevezése követi (azoknál a példányoknál, melyeknél a gyűjtő közölte), majd zárójelben a gyűjtési mód rövidítése, valamint a gyűjtő nevének kezdőbetűi következnek. Végül a zárójelben az elhelyezés rövidítése zárja az adatsort. A bizonyító példányok későbbi azonosíthatósága végett minden esetben a gyüjtőcédulán található gyűjtési adatokat adtuk meg, abban az esetben is, ha a konkrét gyűjtési hely más közigazgatási egységhez tartozik, mint amit a gyűjtő feltüntetett. (Például az írottkő Bozsokhoz tartozik, nem Velemhez, vagy a Stájerházak sem Velemhez tartozik, hanem Kőszeghez.) A gyűjtési cédulákon szereplő helyesírási hibákat, hibás névalakokat, egyértelmű elírásokat azonban javítva közöljük. Az utolsó szakaszban vázlatosan ismertetjük a fajok eddig ismert hazai elterjedési adatait valamint az élőhelyeikre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, részben saját tapasztalataink, részben a hazai futóbogarak faunisztikáját tárgyaló irodalom alapján. Csillaggal (*) jelöltük azokat a fajokat, amelyek a Vas megyei előfordulását valószínűtlennek tartjuk. A kéziratot 2004. december 20-án zártuk le. 4 A Savaria Múzeum bogárgyűjteménye tartalmazza a Kőszegi Múzeum gyűjteményének azon példányait is, amelyek az 1936-37-es évek gyűjtései folyamán kerültek elő. Az akkor gyűjtött anyag egy része a második világháború végén, egy tüzeset következtében elpusztult. Az esetről VISNYA Aladár számolt be levélben DUDICH Endrének 1947-ben. 16
