Az Alpokalja természeti képe közlemények 6. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2002)

Vörös Judit: Az Őrség unkaállományának (Bombina spp.) vizsgálata

PRAENORICA FOLIA HISTORICO-NATURALIA VI 2002 AZ ŐRSÉG UNKAÁLLOMÁNYÁNAK (BOMBINA SPP.) VIZSGÁLATA VÖRÖS JUDIT

1 Investigation of Bombina species of Őrség — In order to study the distribution of the Yellow-bellied Toad (Bombina variegata) and Fire-bellied toad (Bombina bombina) in the Őrség, external morphological features of 39 toad specimens from different localities of the Őrség Landscape Protection Area were examined. Althought B. variegata can usually be found in the hilly regions of Hungary (i. e. above 300 m a.s.l.), the climate of the Őrség is affected by the Alpine foothills, and hence could offer suitable habitat for Bombina variegata. According to the study by DANKOVICS (1995), Bombina bombina occurs also in the Őrség, however we could not prove that. In a phenetic classification, samples from this region were compared to other previously studied populations of the country. BEVEZETÉS Az európai unkafajok előfordulásának feltételeivel kapcsolatban régóta folynak ökológiai vizsgálatok. Alapvető faktornak tartják a tengerszint feletti magasságot, amely szerint a sárgahasú unka (Bombina variegata (hirmaeus, 1758)) a hegyvidéki élőhelyeket kedveli, míg a vöröshasú unka (Bombina bombina (Linnaeus, 1761)) a sík- és dombvidékeken található (MÉHELY 1891). Fontos szerepet játszik az előfordulásukban közvetve a levegő-, közvetlenül pedig a vízhőmérséklet. ARNTZEN (1996) szerint a domborzati tényezők és a helyi ökológiai viszonyok kombinációja határozza meg az unkafajok előfordulását, elterjedését. A sárgahasú unkák előfordulásának alsó határát 350-400 m-es tengerszint feletti magasságra teszik (MüNCH 1998), s bár az Őrség nem mondható hegyvidéki élőhelynek, az alpin hatások érvényesülése révén mégis megfelelő élőhelyet biztosít e faj egyedeinek. Az utolsó eljegesedés (pleisztocén) előtti időszakban a Bombina génusz egységesen Közép-Európa síkságain élt. A jég előrenyomulása következtében vált ketté a csoport és különböző környezeti hatásokra kialakult a két faj, a nyugati, és egyben hegyvidéki sárgahasú unka és a keleti síkvidéki faj, a vöröshasú unka (SÍPOS 1986). A jég visszahúzódásával elterjedési területük újra találkozott. A két taxon egyedei a jégkorszak ajatt morfológiailag jól elkülönültek, viszont fiziológiájuk kevéssé váltoMagyar Természettudományi Múzeum, H-1088 Budapest, Baross u. 13., Hungary